Ötvennél több pályakezdő szakmunkást vett fel az Audi Hungaria

Ötvenhárom pályakezdő szakmunkás állt munkába hétfőn a győri Audi Hungaria Motor Kft.-nél, miután sikeres záróvizsgát tettek a vállalat oktató központjában.

  • Eduline
"A munkaerő képzése célzott befektetés a jövőbe, hogy a vállalat továbbra is biztosítsa versenyképességét. Képzési rendszerünk az aktuális igényekhez igazodik" - idézte Rozman Richárd személyügyekért felelős igazgatót a közlemény.

Az Audi Hungaria a győri Lukács, Kossuth és Pattantyús szakképző iskolákkal együttműködve kínál évek óta duális szakképzést tizenegy különböző szakmában, az autógyártótól az elektronikai műszerészen keresztül egészen a szerszámkészítőig. A fiatalok az elméleti részt az iskolában tanulják meg, a gyakorlatorientált tananyagot pedig a vállalatnál sajátítják el. Ehhez egy speciális oktató központ és több úgy nevezett "tanulósziget" áll rendelkezésre.

Az 53 pályakezdő a hathengeres dízel-, hathengeres FSI- és a nyolchengeres-motorgyártás területén állt munkába. Rajtuk kívül még heten vizsgáztak sikerrel, ők a továbbtanulás mellett döntöttek. A duális szakképzési rendszerben közel 330 fiatal szerzett szakmai tudást a szisztéma 2001-es bevezetése óta.

A győri székhelyű Audi Hungaria Motor Kft., az AUDI AG 100 százalékos leányvállalata, az Audi- és Volkswagen konszern központi motorszállítója. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster sportautókat, valamint 2007 novembere óta az A3 Cabriolet-t. 2006 óta az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít az Audi R8-hoz. 2009-ben 1.383.909 motort és 32.603 járművet gyártott a vállalat.

Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, és az ország legnagyobb exportőreinek egyike.

mti
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.