Ijesztően sokan vágynak külföldre a mostani középiskolások közül

Nyelveket beszélő, a környezetvédelemre fogékony embereknek látják magukat 2025-ben a mai középiskolások és egyetemisták, akik közül sokan külföldön szeretnének élni - derül ki egy akadémiai kutatásból, amelynek eredményeit a hétfői Népszabadság ismerteti.

  • Eduline

A napilap cikke szerint az egyetemisták nem szeretnék, ha Magyarország kedvelt bevándorlási célpont lenne, viszont mindenki valószínűnek tartja, hogy a hazai lélekszám nyolcmillió körül lesz 2025-re.

A középiskolások 79 százaléka szeretne családot, 18 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben, és mindössze 3 százalék utasította el teljes mértékben a családalapítás gondolatát. A legtöbben két gyereket szeretnének, de népszerű a három gyerek gondolata is – a családalapításra legkésőbb tíz év múlva kerülne sor.

A középiskolások nagyon fontosnak tartják a nyelvtanulást. A többség az angolt favorizálja, de a németet is sokan választják.

Nem túl jó képet fest, hogy a középiskolások alig 39 százaléka szeretne Magyarországon élni, 31 százaléka még nem döntött, de 30 százaléka inkább külföldön telepedne le. Az elvágyódók kétharmada az EU-n belül képzeli el a jövőjét, míg hatoduk az unión kívül élne. Az egyetemisták körében végzett hasonló felmérés szerint a hallgatók 61 százaléka szeretne Magyarországon élni, 19 százalék még nem döntött, 20 százalék gondolja úgy, hogy külföldön akar letelepedni.

A középiskolások úgy vélik, hogy 2025-ben az elfogadás és a megértés jellemzi hazánk társadalmát. Sok külföldi él majd itt, akit befogad a többség. A diákok szerint megszokott és megengedett lesz az azonos neműek házassága, illetve számukra az örökbefogadás - olvasható a Népszabadságban.

 

mti

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.