Nyelveket beszélő, a környezetvédelemre fogékony embereknek látják magukat 2025-ben a mai középiskolások és egyetemisták, akik közül sokan külföldön szeretnének élni - derül ki egy akadémiai kutatásból, amelynek eredményeit a hétfői Népszabadság ismerteti.
A napilap cikke szerint az egyetemisták nem szeretnék, ha Magyarország kedvelt bevándorlási célpont lenne, viszont mindenki valószínűnek tartja, hogy a hazai lélekszám nyolcmillió körül lesz 2025-re.
A középiskolások 79 százaléka szeretne családot, 18 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben, és mindössze 3 százalék utasította el teljes mértékben a családalapítás gondolatát. A legtöbben két gyereket szeretnének, de népszerű a három gyerek gondolata is – a családalapításra legkésőbb tíz év múlva kerülne sor.A középiskolások nagyon fontosnak tartják a nyelvtanulást. A többség az angolt favorizálja, de a németet is sokan választják.Nem túl jó képet fest, hogy a középiskolások alig 39 százaléka szeretne Magyarországon élni, 31 százaléka még nem döntött, de 30 százaléka inkább külföldön telepedne le. Az elvágyódók kétharmada az EU-n belül képzeli el a jövőjét, míg hatoduk az unión kívül élne. Az egyetemisták körében végzett hasonló felmérés szerint a hallgatók 61 százaléka szeretne Magyarországon élni, 19 százalék még nem döntött, 20 százalék gondolja úgy, hogy külföldön akar letelepedni.A középiskolások úgy vélik, hogy 2025-ben az elfogadás és a megértés jellemzi hazánk társadalmát. Sok külföldi él majd itt, akit befogad a többség. A diákok szerint megszokott és megengedett lesz az azonos neműek házassága, illetve számukra az örökbefogadás - olvasható a Népszabadságban.mti
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
