Mióta Jamie Oliver háborút indított a médiában a zsíros és hízlaló iskolai menza ellen, az angol kormány kezét-lábát törve próbálja átalakítani a gyermekétkeztetést és hoz új szabályokat az egészségtelen ételek háttérbe szorításáért. Ennek a próbálkozásnak az egyik eredménye, hogy ma már az iskolai vezetőség azt is megszabhatja, hogy mit hozhat a gyerek tízóraira az iskolába, és bizony ha ez nem elég friss és gyümölcsös, akkor a szülők figyelmeztetést kapnak. Ez utóbbi húzása az intézményeknek kiverte a biztosítékot a szigetországban, ahol már a legelvetemültebb anyukák a kerítésen keresztül etetik a csemetéjüket sültkrumplival hogy az ne maradjon éhen.
Eduline
Az angol Ofsted (egy, az iskolákat ellenőrző független intézmény) beszámolója szerint a szülőket irritálja az iskolaigazgatók azon viselkedése, amikor az egészséges étkeztetés zászlaja alatt megszabják, hogy a gyerek mit vihet magával és mit nem az iskolai tízóraira. A szülők nem az egészséges étrend ellen lázadnak, hanem hogy a különböző szabályok miatt sokszor mér azt sem tudják hogy mit rakhatnak a tízórais dobozba , ráadásul a gyerekek nem mindig kedvelik az előírt, egészségesebb ételeket, így az legtöbbször a kukában landol.
A gyerekek egészséges iskolai étkeztetése azóta van a közvélemény állandó fókuszában mióta Jamie Oliver egy tévéshowban elég hatásvadász módon megmutatta, hogy az iskolai menzákon mennyire egészségtelen, zsíros és gyenge tápértékű ételeket kínálnak. A szakács ezután lesöpörte a polcokról a chipset és megmutatta az iskolai konyháknak, hogyan váltsák le az „aranybarna” olajban sütött, agyonfőzött és az előre feldolgozott ételeket egészségesebb fajtákra. A kampánynak meglett az eredménye: az iskolákból eltűntek a pénzbedobós gépek, ahonnan kólát, chipset és csokit vehettek a gyerekek. Az ételek állaga ugyan nem mindig javult jelentősen, de ma már minden iskola kínál egészségesebb menüt: durum tésztát, teljes kiőrlésű kenyeret, friss párolt zöldséget, salátát, és gyümölcsöt a gyerekeknek. Ezzel párhuzamosan persze megugrottak az ebédpénzek, ami nem jött jól a családoknak, ráadásul egy alapkérdés megválaszolatlanul maradt: hogy a gyerekek eszik-e egyáltalán ilyesmit?
A válasz tulajdonképpen lényegtelen, mert ha nem eszik, a menza helyett az otthonról hozott tízórai lenne a választható opció, de nem az. Ma már minden jó nevű iskola igazgatója fél, hogy egy inspekció során „egészségtelennek” titulálják az iskolai étkeztetést így azokra a tanulókra is kiterjesztetik az „egészséges étkeztetési” szabályokat, akik otthonról hozzák a tízórait. Szénsavas üdítő, kakaó, csokoládé, chips vagy nápolyi egyáltalán nem kerülhet a csomagba és ha lenne Túró Rudi Angliában, akkor a csokibevonat miatt az is „egészségtelennek” számítana, csak úgy mint minden tejszelet.
Nem csoda hát, ha a szülők nem kedvelik ezt a korlátozást, mert a gyerek így többnyire éhes marad. A BBC cikkéhez hozzászóló szülők többsége azt szeretné ha magánügyének tekinthetné, hogy mit eszik a gyerek. Egy vélemény szerint a legtöbb iskola nincs is felkészülve az „egészséges” ételek tárolására. „Egy meleg sarokban tartogatott tízórais dobozban a gyümölcs megbarnul vagy megerjed, a saláta elfonnyad, márpedig ezt a gyerekek nem fogják étvágygerjesztőnek találni.” - mondja a hozzászóló.
Ráadásul mint kiderült, nagyon sok szülő egyszerűen nem engedheti meg magának (még a gyerekének sem) az egészséges ételeket, főleg ha az a szemétben végzi. Nagy-Britanniában egy alma ára 50 penny (160-170 forint) egy zacskó chips azonban csak 10 pennybe (kb 40 forintba) kerül. A chips javára legyen mondva, hogy az mindig elfogy, míg az alma nagyon sokszor két harapással a kukába kerül, a gyerek pedig éhes marad.
Az Ofsted felmérései szerint ráadásul az egészséges étkeztetést nehezebb tartani a középiskolában, mint az általánosban. Ennek az oka az lehet, hogy a tinik itt már nagyobb hangot adnak az igényeiknek. A legtöbb szereti a sülkrumplit és a hamburgert a menzán, és a tízóraizók is kevésbé találják étvágygerjesztőnek a teljes kiőrlésű barna kenyeret sajttal, a répa szeleteket és a vizet, egy sonkás zsömle, szénsavas üdítő és egy csokiszelet helyett.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
