A júniusban elfogadott változtatás voltaképpen “csak” annyi, hogy kivették a törvényből azt a passzust, amely ezidáig kötelezte az önkormányzatokat, hogy miután átadták a fenntartásuk alá tartozó iskolát az egyháznak, további öt évig finanszírozniuk kellett az állami alapnormatívát kiegészítő támogatást az iskolák számára. (Ez pontosan azért volt benne a törvényben, mert a jogalkotók így kívánták megakadályozni, hogy pusztán anyagi megfontolásokból cseréljenek gazdát az iskolák.) Az új törvénnyel ez a kitétel eltűnt, így az önkormányzatok minden további kötelezettség nélkül átadhatják az egyháznak az intézményeket, mely aktust követően a jogviszony véglegesen megszűnik közöttük.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egyfelől nehezményezte, hogy egy ilyen horderejű törvénymódosítás kapcsán sem a beterjesztés, sem pedig az elfogadás előtt nem kérték ki a véleményét, másfelől pedig alkotmányosan aggályosnak találták a törvény szövegezését, így panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Galló Istvánné a PSZ elnöke ezen felül több fórumon is hangot adott abbéli aggályainak, hogy a törvénymódosítás folyományaként az egyházi iskolákra a jövőben jóval több közoktatási feladat fog hárulni, mint ezidáig, melyek ellátására nem biztos, hogy ezek az intézmények fel vannak készülve. A PSZ nem látja biztosítottnak azoknak pedagógusoknak a jövőjét sem, akik eddig önkormányzati iskolákban tanítottak, egy esetleges átadás során viszont felekezeti hovatartozásuktól (vagy nem tartozásuktól!) függően megválhatnak tőlük az egyházi intézmények.


Most akkor átadhatja, vagy nem?

A PSZ szerint - és nem csak ő szerintük - a törvény elfogadásával sérül a közoktatási intézmények világnézeti semlegességének alkotmányos alapelve. Legalábbis egyenlőre senkinek sem sikerült még megnyugtatóan feloldani azt az ellentmondást, amely a törvény szövegében rejlik. Tudniillik, hogy a törvény benyújtóinak indoklása szerint a közelmúltig hatályos jogszabályok teljesíthetetlen anyagi terheket róttak az önkormányzatok többségére, melyek súlyos forráshiánnyal küszködve képtelenek voltak megfelelően fenntartani az iskolákat. A törvénymódosítás szükségességének indoklásaként tehát leginkább azt hangsúlyozták, hogy ezeknek a forráshiánnyal küzdő (jobbára kistelepülési) önkormányzatoknak könnyebbséget jelenthet, ha a jövőben “megválnak” iskoláiktól és valamelyik egyház kezébe adják azokat.

Igen ám, de az alkotmány kimondja, hogy mindenkinek joga van a szabad iskolaválasztáshoz. Az alaptörvény külön foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy abban az esetben, amikor az állam egyházi tulajdonba adja valamelyik iskoláját, köteles figyelembe vanni azt is, hogyha valaki nem szeretne egyházi iskolába járni, akkor folytathassa tanulmányait továbbra is állami iskolában, méghozzá úgy, hogy ez ne rójon rá plusz terheket (anyagi, idő, utazás, stb..) Márpedig könnyen belátható, hogy mondjuk egy hátrányos helyzetű kistérség eldugott településének egyetlen iskolája ilyen formában nem adható az egyház kezébe a fenti alkotmányos alapelv megsértése nélkül. Amennyiben mégis ilyen döntésekre kerülne sor a jövőben, elképzelhető, hogy lesznek gyerekek akiknek ingázniuk kell majd az otthonuk is az iskola között, holott eddig nem kellett.

Erősödő szelekció?

A sebtiben elfogadott törvénymódosítás a fentiken túl egyéb kérdéseket is felvet, amelyek mindezidáig szintén nem kerültek megválaszolásra. Mind ellenzéki parlamenti felszólalók, mind pedig oktatási kérdésekkel foglalkozó szakemberek és publicisták (vö: Horn Dániel, Viszik ha adják, Magyar Narancs, 2010.05.27.) nehezményezték, hogy az új törvény  - bár deklaráltan nem e célból született - kedvezhet az amúgy is jelen lévő iskolai szelekciónak, mitöbb felerősítheti azt. Ezek a félelmek pontosan azért tűnnek megalapozottnak, mert az önkormányzatok és az egyházak között létrejövő átadási ügyletet nem keretezi majd a jövőben közoktatási szerződés, melyben az egyház fenntartásában lévő iskolát kötelezni lehetne bizonyos közoktatási feledatok ellátására. Példának okáért, az egyházi intézményt betű szerint semmi nem kötelezi arra, hogy hátrányos helyzetű tanulókat is felvegyen, illetve hogy a körzetébe tartotozó gyerekeket mindenképpen vegye fel.

Természetesen egyenlőre semmi nem utal arra, hogy az egyházi iskolák majd durván szelektálni fognak, de tény, hogy a törvényi fék - ami ezt megadalyozhatná - kikerült a paragrafusokból.

Kanaki Anna

eduline