A legnépszerűbb puskázási módszerek

A francia diákok 70,5 százaléka már legalább egyszer puskázott tanulmányai során - ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet kedden ismertetett a Le Figaro című napilap.

  • Eduline
Alsótagozatban a franciáknak még csak öt százaléka használ a dolgozatírásnál tiltott segédeszközt, a felsőbb osztályokban azonban már 48 százalékos ez az arány. A középiskolásoknak 36, míg az egyetemistáknak 11 százaléka puskázik rendszeresen.

 

A leginkább elterjedt csalási forma az egyetemisták körében a súgás. Az is gyakran előfordul, hogy az írásbeli dolgozatok esetén valaki egyszerre több választ is beikszel, azt remélve, hogy a tanár az egyiket biztos elfogadja. Harmadik helyen szerepel az előre elkészített puska használata, illetve a szomszéd nyaggatása a jó válasz reményében.

A diákoknak csak alig 1,7 százaléka állította azt, hogy általában a mellette ülőről szokott másolni. A csalási technikák persze némileg változnak a korral: az általános iskolások többet másolnak a szomszédjukról, mint a középiskolások, s kétszer olyan gyakran használják a mellettük ülőt segédeszköznek, mint az egyetemisták.

Ritka az olyan diák, aki az egyetemen kezdi a puskázást: az, aki a vizsgákon csal, már gimnáziumban és az általános iskolában is használt segédeszközt, és aki sokat puskázott a középiskolában, az még többet fog az egyetemen.

Meglepő viszont, hogy a kiválóra érettségizettek sokkal gyakrabban csalnak az egyetemi tanulmányaik során, mint azok, akik épphogy nem buktak meg a középiskolában. Az előbbiek számára ugyanis nem a vizsga letétele, hanem a jó jegy megszerzése a cél. A gyengébb tanulók viszont azért puskáznak kevesebbet, mert nem remélnek a módszertől kielégítő eredményt, és csalással is megmaradnak a nehézségeik, míg a jó tanulók a kockáztatással sokat nyerhetnek.

A jelenség minden társadalmi osztályt érinti, de a lányok becsületesebbek, mint a fiúk: a gyengébbik nem 35 százaléka állítja magáról, hogy soha nem csalt az iskolában, míg a fiúknak csak 25 százaléka nem puskázott soha. Legtöbbet a természettudományi és műszaki szakokon tanulók puskáznak, a jog- és a közgazdaságtudományi hallgatók a legbecsületesebbek. Azzal viszont, hogy puskázás miatt végleg kizárhatják egy iskolából vagy akár öt évre eltilthatják az érettségi megismétlésétől, a francia diákoknak csak alig 16 százaléka van tisztában.

mti
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.