Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A francia diákok 70,5 százaléka már legalább egyszer puskázott tanulmányai során - ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet kedden ismertetett a Le Figaro című napilap.
Alsótagozatban a franciáknak még csak öt százaléka használ a dolgozatírásnál tiltott segédeszközt, a felsőbb osztályokban azonban már 48 százalékos ez az arány. A középiskolásoknak 36, míg az egyetemistáknak 11 százaléka puskázik rendszeresen.
A leginkább elterjedt csalási forma az egyetemisták körében a súgás. Az is gyakran előfordul, hogy az írásbeli dolgozatok esetén valaki egyszerre több választ is beikszel, azt remélve, hogy a tanár az egyiket biztos elfogadja. Harmadik helyen szerepel az előre elkészített puska használata, illetve a szomszéd nyaggatása a jó válasz reményében.
A diákoknak csak alig 1,7 százaléka állította azt, hogy általában a mellette ülőről szokott másolni. A csalási technikák persze némileg változnak a korral: az általános iskolások többet másolnak a szomszédjukról, mint a középiskolások, s kétszer olyan gyakran használják a mellettük ülőt segédeszköznek, mint az egyetemisták.
Ritka az olyan diák, aki az egyetemen kezdi a puskázást: az, aki a vizsgákon csal, már gimnáziumban és az általános iskolában is használt segédeszközt, és aki sokat puskázott a középiskolában, az még többet fog az egyetemen.

Meglepő viszont, hogy a kiválóra érettségizettek sokkal gyakrabban csalnak az egyetemi tanulmányaik során, mint azok, akik épphogy nem buktak meg a középiskolában. Az előbbiek számára ugyanis nem a vizsga letétele, hanem a jó jegy megszerzése a cél. A gyengébb tanulók viszont azért puskáznak kevesebbet, mert nem remélnek a módszertől kielégítő eredményt, és csalással is megmaradnak a nehézségeik, míg a jó tanulók a kockáztatással sokat nyerhetnek.
A jelenség minden társadalmi osztályt érinti, de a lányok becsületesebbek, mint a fiúk: a gyengébbik nem 35 százaléka állítja magáról, hogy soha nem csalt az iskolában, míg a fiúknak csak 25 százaléka nem puskázott soha. Legtöbbet a természettudományi és műszaki szakokon tanulók puskáznak, a jog- és a közgazdaságtudományi hallgatók a legbecsületesebbek. Azzal viszont, hogy puskázás miatt végleg kizárhatják egy iskolából vagy akár öt évre eltilthatják az érettségi megismétlésétől, a francia diákoknak csak alig 16 százaléka van tisztában.
mti
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.