A legnépszerűbb puskázási módszerek

A francia diákok 70,5 százaléka már legalább egyszer puskázott tanulmányai során - ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet kedden ismertetett a Le Figaro című napilap.

  • Eduline
Alsótagozatban a franciáknak még csak öt százaléka használ a dolgozatírásnál tiltott segédeszközt, a felsőbb osztályokban azonban már 48 százalékos ez az arány. A középiskolásoknak 36, míg az egyetemistáknak 11 százaléka puskázik rendszeresen.

 

A leginkább elterjedt csalási forma az egyetemisták körében a súgás. Az is gyakran előfordul, hogy az írásbeli dolgozatok esetén valaki egyszerre több választ is beikszel, azt remélve, hogy a tanár az egyiket biztos elfogadja. Harmadik helyen szerepel az előre elkészített puska használata, illetve a szomszéd nyaggatása a jó válasz reményében.

A diákoknak csak alig 1,7 százaléka állította azt, hogy általában a mellette ülőről szokott másolni. A csalási technikák persze némileg változnak a korral: az általános iskolások többet másolnak a szomszédjukról, mint a középiskolások, s kétszer olyan gyakran használják a mellettük ülőt segédeszköznek, mint az egyetemisták.

Ritka az olyan diák, aki az egyetemen kezdi a puskázást: az, aki a vizsgákon csal, már gimnáziumban és az általános iskolában is használt segédeszközt, és aki sokat puskázott a középiskolában, az még többet fog az egyetemen.

Meglepő viszont, hogy a kiválóra érettségizettek sokkal gyakrabban csalnak az egyetemi tanulmányaik során, mint azok, akik épphogy nem buktak meg a középiskolában. Az előbbiek számára ugyanis nem a vizsga letétele, hanem a jó jegy megszerzése a cél. A gyengébb tanulók viszont azért puskáznak kevesebbet, mert nem remélnek a módszertől kielégítő eredményt, és csalással is megmaradnak a nehézségeik, míg a jó tanulók a kockáztatással sokat nyerhetnek.

A jelenség minden társadalmi osztályt érinti, de a lányok becsületesebbek, mint a fiúk: a gyengébbik nem 35 százaléka állítja magáról, hogy soha nem csalt az iskolában, míg a fiúknak csak 25 százaléka nem puskázott soha. Legtöbbet a természettudományi és műszaki szakokon tanulók puskáznak, a jog- és a közgazdaságtudományi hallgatók a legbecsületesebbek. Azzal viszont, hogy puskázás miatt végleg kizárhatják egy iskolából vagy akár öt évre eltilthatják az érettségi megismétlésétől, a francia diákoknak csak alig 16 százaléka van tisztában.

mti
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.