Gyengébben teljesítenek a tanulásban azok a gyermekek, akiket "hadd érjen még" jelszóval a szülők visszatartanak az iskolakezdéstől - derül ki egy belga oktatási felmérésből.
A La Libre Belgique című lapban ismertetett felmérés nyomán a helyi oktatási tárca - lényegében szembemenve több más európai ország felfogásával - azt a következtetést vonta le, hogy tudományosan megalapozott, nagyon nyomós indok nélkül nem érdemes bátorítani az iskolakezdés halogatását, mert az nem segít a gyermeknek.
Belgiumban kötelező általános iskolába íratni a gyermeket legkésőbb abban az évben, amikor betölti a hatéves kort, és az iskolakezdés már ötévesen is lehetséges. Ennek ellenére minden huszadik gyermek csak később kerül az iskolapadba, mert - főleg szülői kérésre - megismétli az óvoda valamelyik évfolyamát. A felmérés szerint kétszer nagyobb a fiúk aránya a lányokénál a visszatartottak között, az ötévesen iskolába kerülők 60 százaléka pedig lány.
A kutatás arra világított rá, hogy a hétévesen iskolát kezdők a várakozásokkal ellentétben nem veszik könnyebben az oktatás akadályait, sőt gyengébb eredményeket produkálnak, mint az előírt korban elsőssé válók. Oktatók és oktatási szakemberek szerint ezért nincs értelme bátorítani azokat a törekvéseket, hogy a nehezebben érő (vagy inkább ilyennek tűnő) gyermekeket automatikusan tartsák vissza egy évvel. Ez azonban nem jelenti azt sem, hogy automatikusan ellenezni kell az ilyen elképzeléseket. A szakemberek szerint minden esetet külön-külön kell megvizsgálni, felállítva az érintett gyermek minél teljesebb tudományos mérlegét alkalmassági, pszichológiai, neurológiai és egyéb tényezőket figyelembe véve.
A végső döntés természetesen a szülőké - ismerik el az oktatók -, de a szülő a tapasztalatok szerint akkor dönt helyesen, ha az említett mérleget és az óvónők véleményét, javaslatait a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi.mti
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
