Gyengébben teljesítenek a tanulásban azok a gyermekek, akiket "hadd érjen még" jelszóval a szülők visszatartanak az iskolakezdéstől - derül ki egy belga oktatási felmérésből.
A La Libre Belgique című lapban ismertetett felmérés nyomán a helyi oktatási tárca - lényegében szembemenve több más európai ország felfogásával - azt a következtetést vonta le, hogy tudományosan megalapozott, nagyon nyomós indok nélkül nem érdemes bátorítani az iskolakezdés halogatását, mert az nem segít a gyermeknek.
Belgiumban kötelező általános iskolába íratni a gyermeket legkésőbb abban az évben, amikor betölti a hatéves kort, és az iskolakezdés már ötévesen is lehetséges. Ennek ellenére minden huszadik gyermek csak később kerül az iskolapadba, mert - főleg szülői kérésre - megismétli az óvoda valamelyik évfolyamát. A felmérés szerint kétszer nagyobb a fiúk aránya a lányokénál a visszatartottak között, az ötévesen iskolába kerülők 60 százaléka pedig lány.
A kutatás arra világított rá, hogy a hétévesen iskolát kezdők a várakozásokkal ellentétben nem veszik könnyebben az oktatás akadályait, sőt gyengébb eredményeket produkálnak, mint az előírt korban elsőssé válók. Oktatók és oktatási szakemberek szerint ezért nincs értelme bátorítani azokat a törekvéseket, hogy a nehezebben érő (vagy inkább ilyennek tűnő) gyermekeket automatikusan tartsák vissza egy évvel. Ez azonban nem jelenti azt sem, hogy automatikusan ellenezni kell az ilyen elképzeléseket. A szakemberek szerint minden esetet külön-külön kell megvizsgálni, felállítva az érintett gyermek minél teljesebb tudományos mérlegét alkalmassági, pszichológiai, neurológiai és egyéb tényezőket figyelembe véve.
A végső döntés természetesen a szülőké - ismerik el az oktatók -, de a szülő a tapasztalatok szerint akkor dönt helyesen, ha az említett mérleget és az óvónők véleményét, javaslatait a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi.
mti
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
