Eddig a középiskolába jelentkezők 95 százaléka nyert felvételt

A középiskolába jelentkező diákok 94,9 százaléka, csaknem 94 ezer fiatal már az általános felvételi eljárás során bekerült valamelyik középiskolába. Idén 98 859 tanuló adta le jelentkezését, a sorrendmódosítás lehetőségével azonban csak 15,1 százalékuk élt - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján az mno.hu-n.

  • Edupress
A diákok 94,9 százaléka (93 856 tanuló) már az általános felvételi eljárás során bekerült valamelyik középiskolába - derül ki az Oktatási Hivatal honlapján közzétett tájékoztatóból. Az összegzés szerint a 2010-2011-es tanévre 98 859 tanuló adott le jelentkezést, a diákok 113 834 tanulói adatlapot küldtek be, a sorrendmódosítás lehetőségével pedig a tanulók 15,1 százaléka élt.

A felvettek csaknem háromnegyede (72,6%) első választása alapján került be valamelyik középiskolába. Az iskolák 55,3 százaléka a tanulmányi eredmények alapján vette fel a jelentkezőket, 481 intézmény pedig a központi írásbelit is figyelembe vette, majd ezek közül 305 szóbelit is tartott. Gimnáziumba és szakközépiskolába eddig 69.181 tanulót vettek fel, nyelvi, előkészítő tanulmányi területre pedig 14.822 tanulót vettek fel a 34.848 jelentkező diák közül. Nyelvi előkészítő évfolyamot 459 iskola hirdetett meg, előrehozott szakképzést pedig 139.A gimnáziumok közül négy vagy öt évfolyamos képzésre 30 113-an, hatosztályos intézménybe 4557-en, míg nyolcosztályosba 3053-an kerültek be.

A felvételi során a hatosztályos beiskolázást végző 141 gimnázium közül 58-ban, a nyolcosztályosak közül 95-ből 46-ban az általános iskolai tanulmányi eredményeken kívül az egységes, kompetenciaalapú írásbelik eredményét is nézték. A kimaradó 5003 tanulónak, létszámánál 9,63-szor több szabad hely van a rendkívüli felvételi eljárásban, amelyet augusztus 31-ig 821 intézményben tartanak.

edupress
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.