A füvet szívó tizenévesből ritkábban lesz egyetemista

A 18 éves koruk előtt marihuánát rendszeresen fogyasztó fiatalokból lényegesen kevesebb jut be az egyetemre, mint droggal nem élő társaik közül. A tanulókorban lévő ifjúság tagjain végzett három, egymástól független vizsgálat hasonló eredménnyel járt.

  • Eduline
Ausztráliában és Új-Zélandon három vizsgálat fejeződött be a marihuánával kapcsolatban és ezek adatainak egyesítése alapján törvénykezési módosítást terveznek. A tervezett módosítás azonban nem a drogra vonatkozó szabályozás enyhítése, hanem éppen a szigorítása. A vizsgálatok ugyanis egyértelműen igazolták, hogy a fiatal korban elkezdett marihuánafogyasztás kifejezetten rontja az iskolai teljesítményt.

Mindhárom tanulmány tizenévesek és fiatal felnőttek adatait dolgozta fel. A 18 éves kor előtt kezdett marihuánafogyasztás következménye, hogy a gyerek esetleg a középiskolát sem fejezi be, kisebb eséllyel pályázik egyetemre és ritkábban kap egyetemi diplomát. A siralmas iskolai teljesítmény főleg azokra volt jellemző, akik már 15 éves koruk előtt kipróbálták és elkezdték a füvezést.

A kutatók figyelembe vették a vizsgált fiatalok családi körülményeit is, anyagi helyzetét és minden olyan tényezőt, amely a kábítószer mellett befolyásolhatta az iskolai előmenetelt. A marihuána kedvezőtlen hatása önállóan, a többi esetleges hatáson túlmenő mértékben érvényesült.  A marihuána káros befolyása a fiúk esetében erősebb volt, mint a lányoknál és ez kiváltképp az egyetemi felvételek időszakában látszott. David Fergusson professzor, a legnagyobb vizsgálat vezetője kiemelte, hogy a korábbi föltételezésekkel egyezően a tanulmányok kemény adatokkal bizonyították a marihuánaélvezet korai elkezdése és a mind rosszabb iskolai eredmények közötti összefüggést.

A marihuánázás egyéb, előnytelen hatásai között szerepeltek idegrendszeri és pszichés zavarok, az autóvezetési képességek romlása, illetve további, tiltott drogok használatának elkezdése is.

 

mti

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.