Az igazolatlan hiányzás pénzmegvonással fog járni Franciaországban

A franciák 63 százaléka támogatja az államfő azon elképzelését, hogy az igazolatlan iskolai hiányzás a családi pótlék megvonását vonja maga után - derül ki a CSA közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett a Le Parisien című fővárosi napilap.

  • Eduline
A megkérdezettek 28 százaléka "teljesen", 35 százaléka "inkább egyetért" a javaslattal, míg 20 százalék "inkább", 12 "teljesen ellenzi" azt, 5 százalék pedig nem nyilvánított véleményt.  A támogatottsági arányokon lényegesen nem változtat a pártállás, illetve az, hogy a válaszolóknak vannak-e iskolába járó gyermekeik: ez utóbbiaknak 62 százaléka ért egyet az intézkedéssel, s 36 százalékuk ellenzi a bevezetését. Az április 21-én 813 nagykorú francia megkérdezésével készült reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a kormánypárti szavazók 84, a baloldali ellenzéki választók 54, míg a szélsőjobboldalhoz közel állók 82 százaléka támogatja a javaslatot. 

Nicolas Sarkozy kedden jelentette be, hogy "a családi pótlékot igazolatlan iskolai hiányzás esetén szisztematikusan fel kell felfüggeszteni". Az elnök tájékoztatása szerint az erről szóló törvénytervezetet a jövő héten terjeszti a kormány a nemzetgyűlés elé. Az elképzelés nem teljesen új Franciaországban: a megyei tanácsok elnökei 2006 óta igénybe vehetik ezt az eszközt a hiányzások visszaszorítására, a kormányszóvivő március 28-án elhangzott tájékoztatása szerint azonban erre "csak néhány tucat esetben" volt példa. A Le Parisien viszont úgy tudja, hogy erre még soha nem került sor. 

Franciaországban az iskolai hiányzás elsősorban a középiskolásoknál jelent gondot: 8,2 százalékuk tekinthető rendszeres hiányzónak. A kormányzat egyértelmű összefüggést lát a hiányzások és az oktatási intézményekben az elmúlt hónapokban tapasztalt erőszakos cselekmények között. Sarkozy bejelentését követően az oktatási intézmények vezetőinek szövetsége viszont arra emlékeztetett, hogy a kérdéskörben a közelmúltban a kormány kezdeményezésére rendezett országos konferencián a szakértők megoldásként a családok és az iskolák közti együttműködés fontosságát hangsúlyozták a szankciók erősítése helyett.

mti

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.