Az igazolatlan hiányzás pénzmegvonással fog járni Franciaországban

A franciák 63 százaléka támogatja az államfő azon elképzelését, hogy az igazolatlan iskolai hiányzás a családi pótlék megvonását vonja maga után - derül ki a CSA közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett a Le Parisien című fővárosi napilap.

  • Eduline
A megkérdezettek 28 százaléka "teljesen", 35 százaléka "inkább egyetért" a javaslattal, míg 20 százalék "inkább", 12 "teljesen ellenzi" azt, 5 százalék pedig nem nyilvánított véleményt.  A támogatottsági arányokon lényegesen nem változtat a pártállás, illetve az, hogy a válaszolóknak vannak-e iskolába járó gyermekeik: ez utóbbiaknak 62 százaléka ért egyet az intézkedéssel, s 36 százalékuk ellenzi a bevezetését. Az április 21-én 813 nagykorú francia megkérdezésével készült reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a kormánypárti szavazók 84, a baloldali ellenzéki választók 54, míg a szélsőjobboldalhoz közel állók 82 százaléka támogatja a javaslatot. 

Nicolas Sarkozy kedden jelentette be, hogy "a családi pótlékot igazolatlan iskolai hiányzás esetén szisztematikusan fel kell felfüggeszteni". Az elnök tájékoztatása szerint az erről szóló törvénytervezetet a jövő héten terjeszti a kormány a nemzetgyűlés elé. Az elképzelés nem teljesen új Franciaországban: a megyei tanácsok elnökei 2006 óta igénybe vehetik ezt az eszközt a hiányzások visszaszorítására, a kormányszóvivő március 28-án elhangzott tájékoztatása szerint azonban erre "csak néhány tucat esetben" volt példa. A Le Parisien viszont úgy tudja, hogy erre még soha nem került sor. 

Franciaországban az iskolai hiányzás elsősorban a középiskolásoknál jelent gondot: 8,2 százalékuk tekinthető rendszeres hiányzónak. A kormányzat egyértelmű összefüggést lát a hiányzások és az oktatási intézményekben az elmúlt hónapokban tapasztalt erőszakos cselekmények között. Sarkozy bejelentését követően az oktatási intézmények vezetőinek szövetsége viszont arra emlékeztetett, hogy a kérdéskörben a közelmúltban a kormány kezdeményezésére rendezett országos konferencián a szakértők megoldásként a családok és az iskolák közti együttműködés fontosságát hangsúlyozták a szankciók erősítése helyett.

mti

 

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.