A franciák 63 százaléka támogatja az államfő azon elképzelését, hogy az igazolatlan iskolai hiányzás a családi pótlék megvonását vonja maga után - derül ki a CSA közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett a Le Parisien című fővárosi napilap.
A megkérdezettek 28 százaléka "teljesen", 35 százaléka "inkább egyetért" a javaslattal, míg 20 százalék "inkább", 12 "teljesen ellenzi" azt, 5 százalék pedig nem nyilvánított véleményt. A támogatottsági arányokon lényegesen nem változtat a pártállás, illetve az, hogy a válaszolóknak vannak-e iskolába járó gyermekeik: ez utóbbiaknak 62 százaléka ért egyet az intézkedéssel, s 36 százalékuk ellenzi a bevezetését. Az április 21-én 813 nagykorú francia megkérdezésével készült reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a kormánypárti szavazók 84, a baloldali ellenzéki választók 54, míg a szélsőjobboldalhoz közel állók 82 százaléka támogatja a javaslatot.
Nicolas Sarkozy kedden jelentette be, hogy "a családi pótlékot igazolatlan iskolai hiányzás esetén szisztematikusan fel kell felfüggeszteni". Az elnök tájékoztatása szerint az erről szóló törvénytervezetet a jövő héten terjeszti a kormány a nemzetgyűlés elé. Az elképzelés nem teljesen új Franciaországban: a megyei tanácsok elnökei 2006 óta igénybe vehetik ezt az eszközt a hiányzások visszaszorítására, a kormányszóvivő március 28-án elhangzott tájékoztatása szerint azonban erre "csak néhány tucat esetben" volt példa. A Le Parisien viszont úgy tudja, hogy erre még soha nem került sor.
Franciaországban az iskolai hiányzás elsősorban a középiskolásoknál jelent gondot: 8,2 százalékuk tekinthető rendszeres hiányzónak. A kormányzat egyértelmű összefüggést lát a hiányzások és az oktatási intézményekben az elmúlt hónapokban tapasztalt erőszakos cselekmények között. Sarkozy bejelentését követően az oktatási intézmények vezetőinek szövetsége viszont arra emlékeztetett, hogy a kérdéskörben a közelmúltban a kormány kezdeményezésére rendezett országos konferencián a szakértők megoldásként a családok és az iskolák közti együttműködés fontosságát hangsúlyozták a szankciók erősítése helyett.
mti
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
