A franciák 63 százaléka támogatja az államfő azon elképzelését, hogy az igazolatlan iskolai hiányzás a családi pótlék megvonását vonja maga után - derül ki a CSA közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett a Le Parisien című fővárosi napilap.
A megkérdezettek 28 százaléka "teljesen", 35 százaléka "inkább egyetért" a javaslattal, míg 20 százalék "inkább", 12 "teljesen ellenzi" azt, 5 százalék pedig nem nyilvánított véleményt. A támogatottsági arányokon lényegesen nem változtat a pártállás, illetve az, hogy a válaszolóknak vannak-e iskolába járó gyermekeik: ez utóbbiaknak 62 százaléka ért egyet az intézkedéssel, s 36 százalékuk ellenzi a bevezetését. Az április 21-én 813 nagykorú francia megkérdezésével készült reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a kormánypárti szavazók 84, a baloldali ellenzéki választók 54, míg a szélsőjobboldalhoz közel állók 82 százaléka támogatja a javaslatot.
Nicolas Sarkozy kedden jelentette be, hogy "a családi pótlékot igazolatlan iskolai hiányzás esetén szisztematikusan fel kell felfüggeszteni". Az elnök tájékoztatása szerint az erről szóló törvénytervezetet a jövő héten terjeszti a kormány a nemzetgyűlés elé. Az elképzelés nem teljesen új Franciaországban: a megyei tanácsok elnökei 2006 óta igénybe vehetik ezt az eszközt a hiányzások visszaszorítására, a kormányszóvivő március 28-án elhangzott tájékoztatása szerint azonban erre "csak néhány tucat esetben" volt példa. A Le Parisien viszont úgy tudja, hogy erre még soha nem került sor.
Franciaországban az iskolai hiányzás elsősorban a középiskolásoknál jelent gondot: 8,2 százalékuk tekinthető rendszeres hiányzónak. A kormányzat egyértelmű összefüggést lát a hiányzások és az oktatási intézményekben az elmúlt hónapokban tapasztalt erőszakos cselekmények között. Sarkozy bejelentését követően az oktatási intézmények vezetőinek szövetsége viszont arra emlékeztetett, hogy a kérdéskörben a közelmúltban a kormány kezdeményezésére rendezett országos konferencián a szakértők megoldásként a családok és az iskolák közti együttműködés fontosságát hangsúlyozták a szankciók erősítése helyett.
mti
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
