Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A franciák 63 százaléka támogatja az államfő azon elképzelését, hogy az igazolatlan iskolai hiányzás a családi pótlék megvonását vonja maga után - derül ki a CSA közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett a Le Parisien című fővárosi napilap.
A megkérdezettek 28 százaléka "teljesen", 35 százaléka "inkább egyetért" a javaslattal, míg 20 százalék "inkább", 12 "teljesen ellenzi" azt, 5 százalék pedig nem nyilvánított véleményt. A támogatottsági arányokon lényegesen nem változtat a pártállás, illetve az, hogy a válaszolóknak vannak-e iskolába járó gyermekeik: ez utóbbiaknak 62 százaléka ért egyet az intézkedéssel, s 36 százalékuk ellenzi a bevezetését. Az április 21-én 813 nagykorú francia megkérdezésével készült reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a kormánypárti szavazók 84, a baloldali ellenzéki választók 54, míg a szélsőjobboldalhoz közel állók 82 százaléka támogatja a javaslatot.
Nicolas Sarkozy kedden jelentette be, hogy "a családi pótlékot igazolatlan iskolai hiányzás esetén szisztematikusan fel kell felfüggeszteni". Az elnök tájékoztatása szerint az erről szóló törvénytervezetet a jövő héten terjeszti a kormány a nemzetgyűlés elé. Az elképzelés nem teljesen új Franciaországban: a megyei tanácsok elnökei 2006 óta igénybe vehetik ezt az eszközt a hiányzások visszaszorítására, a kormányszóvivő március 28-án elhangzott tájékoztatása szerint azonban erre "csak néhány tucat esetben" volt példa. A Le Parisien viszont úgy tudja, hogy erre még soha nem került sor.
Franciaországban az iskolai hiányzás elsősorban a középiskolásoknál jelent gondot: 8,2 százalékuk tekinthető rendszeres hiányzónak. A kormányzat egyértelmű összefüggést lát a hiányzások és az oktatási intézményekben az elmúlt hónapokban tapasztalt erőszakos cselekmények között. Sarkozy bejelentését követően az oktatási intézmények vezetőinek szövetsége viszont arra emlékeztetett, hogy a kérdéskörben a közelmúltban a kormány kezdeményezésére rendezett országos konferencián a szakértők megoldásként a családok és az iskolák közti együttműködés fontosságát hangsúlyozták a szankciók erősítése helyett.
mti
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.