Harlemi módszer alapján oktatnák a roma gyerekeket

A Harlem Children Zone (HCZ, Harlemi Gyerekek Területe) elnevezésű projektet honosítanák meg a magyar oktatásban - adta hírül cikkében a Huffington Post. A tengerentúlon sikeres HCZ a szegény fekete gyerekeket támogatja születésüktől egészen a felsőoktatásba kerülésükig. Források szerint a magyar kormány már tárgyal a programon belül működő Promise Academy (Remény Akadémiája) vezetőivel, abban bízva, hogy a módszer a magyar cigány gyerekeknek is segítene.

  • Edupress

A

Huffington Post értesülései szerint

a HCZ program kitalálója, Geoffrey Canada a magyar kormánnyal folytat tárgyalásokat arról, hogyan alkalmazhatnák itthon is a feketék lakta Harlemben bevált oktatási módszert. A lap úgy véli, hogy a magyarországi cigányok helyzete nagyon sokban hasonlít a harlemi feketék körülményeihez. Canada módszerének köszönhetően a szegény sorsú gyerekek olyan területeken is képesek - tudományosan is bizonyított - sikereket elérni, amelyeken az oktatási rendszer korábban nem tudott eredményeket produkálni.

Arról is beszámolt a lap, hogy a HCZ a tervek szerint júniusban workshopot szervez Washingtonban, melyben a magyar kormány is közreműködik. A rendezvény célja, hogy a magyarok minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy Magyarországon is használni tudják a harlemi módszert, amellyel felzárkóztatják a roma gyerekeket. A lap nem közli, hogy pontosan ki kért segítséget Canadától, a program vezetőjétől, ám információk vannak arról, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök decemberben utalt hasonló együttműködési lehetőségre, amikor az Egyesült Államokba utazott. A látogatás alkalmával a miniszterelnök amerikai segítséget kért a roma integrációs program megvalósításához, melyet azzal indokolt, hogy "a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra."

A HCZ keretein belül létrehozott Promise Academy a születésüktől egészen a felsőoktatásig kíséri a legszegényebb gyerekeket. A New York Times 2004-es portréja szerint a főként adományokból működő HCZ dolgozói folyamatosan házról házra járnak Harlemben, hogy felkutassák a legrosszabb esélyekkel induló gyerekeket, és a szüleiket rávegyék, hogy jelentkezzenek a HCZ óvodáiba és iskoláiba. A HCZ projekt gerincét képző Promise Academy diákjainak a napja egy órával hosszabb, mint a többi amerikai iskolásé, és jóval rövidebb a nyári szünete is. A gyerekek egészséges reggelit és ebédet kapnak, ingyenes orvosi és fogászati ellátás is jár nekik, és az iskola után is sok programon vehetnek részt.

A módszer sikerességére már az amerikai elnök, Barack Obama is felfigyelt, és további húsz amerikai városban szeretné meghonosítani azt, melyre 10 millió dollárt fordítana. A Harlem Children’s Zone-t a 2000-es évek elején alapította Canada, s a szervezet honlapja szerint a programban részt vevő gyerekek 100 százaléka átlagosan vagy átlag felett teljesített a matematikai vizsgákon, valamint középiskolásaik 90 százaléka tanul tovább később.

edupress

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.