A PDSZ megfogalmazta az elvárásait az új kormánnyal szemben

Tizenkét pontban fogalmazta meg a következő kormánnyal szembeni elvárásait a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ): az érdekvédők a többi között azt szeretnék, ha a közoktatás nagyobb arányban részesülne a GDP-ből, csökkennének az óraszámok, helyreállítanák az érettségi becsületét és követelik az oktatásban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását.

  • Eduline

A PDSZ honlapján közzétett elvárások között szerepel a pedagógusképzés tartalmi és formai kereteinek megújítása, a közoktatásban dolgozók szakmai becsületének helyreállítása a jogszabályokban és a kormányzati kommunikációban.

Követelik, hogy javítsák az oktatásban-nevelésben dolgozók élet- és munkakörülményeit, és bérüket zárkóztassák fel az uniós átlaghoz, bővítsék a jogszabályi garanciákkal a munkavállalói érdekképviseleti tevékenység működési feltételeit. Mint írták, az erőszak kezelésére garantálni kell a pedagógus munkáját segítő alkalmazottak foglalkozását, érdekeltté kell tenni a szülőket a pedagógussal való kapcsolattartásban, valamint motiválni kell az oktatási intézmény környezetében a gyermekkel foglalkozó intézményeket is a kapcsolattartásra.

Szorgalmazzák az érettségi tartalmának újragondolását, mert az meghatározza a tudás tartalmát, valamint az alsóbb évfolyamok oktatási, nevelési tartalmát is. Az elvárások között szerepel a diákok kötelező óraszámának visszaállítása legalább a 2003-as csökkentés előtti mértékre. Az oktató-nevelő munka javítása érdekében csökkentenék viszont a pedagógusok kötelező óraszámát minden intézménytípusban legalább 10 százalékkal. Elengedhetetlennek tartják a pedagógus életpálya kialakítását, s a PDSZ szerint a béren kívüli juttatások mértékét a köztisztviselőkéhez kell igazítani, addig is két fizetési fokozattal bővítenék a bértáblát.

A szakszervezet rámutatott arra: mindenképpen csökkenteni kell azon osztályok létszámát, ahol sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermek van. Ezen osztályok létszámát 15-20 főben kell maximálni, valamint a fent említettek tanulók arányát legfeljebb 20, illetve 15 százalékban kell megállapítani. Ez szükséges feltétele az integrált nevelés hasznos megvalósításának - írták.

A dokumentumban azt írták: az oktatást a rendszerváltás óta minden politikai erő stratégiai kérdésnek nevezi, ennek ellenére az utóbbi években azt élik meg, hogy minden résztvevő - diák, szülő, fenntartó, intézményvezető, pedagógus - arról nyilatkozik, hogy számára egyre rosszabb. Ezért nyilvánvaló, hogy valami nagyon nincs rendben.

mti

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter