Április végén rendezik meg az Országos Elsősegély Verseny döntőjét Csillebércen, ahol a résztvevőknek sminkelt szúrt sebekkel, leégett bőrrel, törött végtagokkal és amatőrök által eljátszott sokkos állapotban lévő sérültekkel kell majd megküzdeniük.
Eduline
Az ország legnagyobb iskolai versenyévé nőtte ki magát az Országos Elsősegélyismereti Verseny (OEV), melyet idén már hetedik alkalommal rendez meg közösen az Országos Mentőszolgálat, a HáziPatika.com és a sanofi-avensis/Chinoin. Marsi Zoltán főszervező és ötletgazda arról tájékoztatta az eduline-t, hogy az idei évben 1137 (egyenként három fős) csapat jelentkezett az ország minden pontjáról, de – és ez külön öröm – sokan neveztek a határokon túlról is. Közülük 36 különítmény fog bekerülni az áprilisi döntőbe, 18 általános iskolás, és 18 középiskolás csapat.
A kétnapos döntőt azonban három nagyon alapos felkészültséget igénylő, és egyre nehezedő kérdéseket tartalmazó forduló előzi meg. A fordulókat teljesítő csapatoknak online tesztsorokat kell kitölteniük, amelyek az elsősegélynyújtás kapcsán szóbajöhető szituációk teljes spektrumát lefedik. (Ezeket az OEV honlapjáról tölthetik le, majd határidőre vissza is kell küldeniük.) Külön tesztsor foglalkozik az égési-, vegyi-, kéz, fej- és egyéb sérülésekkel, de a selejtezők során a versenykiírók számon kérik a tűzvédelmi ismereteket és az újraélesztés szabályait is, illetve a nevező csapatoknak számot kell adniuk olyan speciális ismeretekről is, mint például a kórokozók nevei, vagy a gázmérgezések fajtái.
Élethű baleseti szimulációk
A korábbi évekhez hasonlóan, a döntő „csúcspontja” idén is a baleseti szimulációs rész lesz, amely során 14 fajta élethűen megrendezett „baleset” helyszínére érkeznek a három fős mentőalakulatok. A baleseteket a Magyar Baleseti-Szimulációs Társaság és a Vöröskereszt által közösen szervezett tanfolyamokon kiképzést kapott imitátorok főszereplésével rendezik meg, a csapatok tevékenységét pedig a helyszínen posztoló mentősök pontozzák. Idén először a szituációs verseny a nagyközönség előtt is nyitott lesz, a külsős érdeklődőket pedig a szombati versenynapon végig is vezetik az állomásokon, ahol fontos elsősegély-ismeretekre tehetnek szert.
„Mivel több csapat is nevezhet minden iskolából, de csak a legjobb kerül be a döntőbe, a többi csapatból még mindig lehet jelentkezni imitátornak” – mondja Kamilla, aki 2008-ban játékosként, tavaly pedig imitátorként vett részt a versenyen. Utóbbiak a verseny napján már hajnalban fent vannak, hogy mire kezdődik a megmérettetés, élethűen kisminkelve, „szúrt sebekkel”, „leégett bőrrel”, vagy „törött végtagokkal”, többnyire „sokkos állapotban” heverjenek, vagy éppen járkáljanak a helyszínen, kellő feladatot adva ezzel a versengő csapatoknak. A baleseti szimulációkhoz sok féle eszközt használnak a szervezők. A sebek felhelyezését sóliszt gyurmával oldják meg, az égési sebekhez pedig egy átlátszó színű zselés anyagot használnak- ebből csinálják az égési sérültekre jellemző hólyagokat. A sérülés típusának megfelelő bőrszínt citromsárga, piros és barna festékek különböző arányú keverésével állítják elő, az ajkakra pedig lila festéket használnak. Természetesen patakokban folyik a művér is, de láthatunk gondosan „elkészített” műhányást és kiomló műbeleket is (utóbbi a nyílt hasi sérülések velejárója, amelyre a képzett elsősegélynyújtó vizes ruhadarabot helyez, hogy óvja a beleket a kiszáradástól- avat be minket a jól felkészült Kamilla.)
A kétnapos döntőn egyébként a szervezők szállást, és ellátást is biztosítanak a csapatoknak, akiknek lehetőségük van arra is, hogy – az esti buli keretében - egymással jobban megismerkedjenek, illetve a versenyszámok mellett tanulhatnak is, hiszen olyan oktató-szituációkat tekinthetnek meg, mint például a tűzoltók munkája, vagy – a szervezők szerint mindenki számára kötelező tananyaggá teendő – újraélesztés menete.
Javítani az arányon
A versenyen tehát sorra vesznek szinte minden szóba jöhető baleseti szituációt, a gyereksérülésektől kezdve, az amputáción keresztül a tömegbalesetekig. De a csapatok megmérettetnek ennél egyszerűbb esetekben is, mint például az asztmás roham, vagy a kínzó hasfájás. A felkészítést végző pedagógusok pedig olyan alapszabályokra is megtanítják diákjaikat, hogy miként kell egy baleseti helyszínt biztosítani, illetve hogyan kell a mentés során saját testi épségükre is ügyelni.
Mind erre pedig azért van szükség, mert a vonatkozó felmérések tanúsága szerint – Magyarországon mindössze minden 200-adik ember tud szakszerűen elsősegélyt nyújtani. (Ez a lakosság 0,5 százalékának felel meg.) Az OEV célkitűzése ezért az, hogy évről évre minél több fiatal rendelkezzen magabiztos elsősegély-nyújtási ismeretekkel, hiszen ezek birtokában a baleset észlelése és a mentőszolgálat kiérkezése között eltelő hosszú percekben életeket menthetnek meg.
A szervezők komoly szándékát jelzi az a tény is, hogy az OEV döntőjén már tavaly is szerepeltek meghívott sztárvendégek – így például jelen volt az énekes-testvérpár Tóth Vera és Tóth Gabi, illetve a nemzetközi hírű artista Rippel fivérek is. Ők egy oktatófilm kedvéért szintén megtanultak újraéleszteni, ezt követően pedig őket is „megmentették” a versenyző gyerekek. És mivel a média jobban mozdul ilyenkor, a döntőn idén is feltűnik majd egy-két „celeb.”
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
