Április végén rendezik meg az Országos Elsősegély Verseny döntőjét Csillebércen, ahol a résztvevőknek sminkelt szúrt sebekkel, leégett bőrrel, törött végtagokkal és amatőrök által eljátszott sokkos állapotban lévő sérültekkel kell majd megküzdeniük.
Eduline
Az ország legnagyobb iskolai versenyévé nőtte ki magát az Országos Elsősegélyismereti Verseny (OEV), melyet idén már hetedik alkalommal rendez meg közösen az Országos Mentőszolgálat, a HáziPatika.com és a sanofi-avensis/Chinoin. Marsi Zoltán főszervező és ötletgazda arról tájékoztatta az eduline-t, hogy az idei évben 1137 (egyenként három fős) csapat jelentkezett az ország minden pontjáról, de – és ez külön öröm – sokan neveztek a határokon túlról is. Közülük 36 különítmény fog bekerülni az áprilisi döntőbe, 18 általános iskolás, és 18 középiskolás csapat.
A kétnapos döntőt azonban három nagyon alapos felkészültséget igénylő, és egyre nehezedő kérdéseket tartalmazó forduló előzi meg. A fordulókat teljesítő csapatoknak online tesztsorokat kell kitölteniük, amelyek az elsősegélynyújtás kapcsán szóbajöhető szituációk teljes spektrumát lefedik. (Ezeket az OEV honlapjáról tölthetik le, majd határidőre vissza is kell küldeniük.) Külön tesztsor foglalkozik az égési-, vegyi-, kéz, fej- és egyéb sérülésekkel, de a selejtezők során a versenykiírók számon kérik a tűzvédelmi ismereteket és az újraélesztés szabályait is, illetve a nevező csapatoknak számot kell adniuk olyan speciális ismeretekről is, mint például a kórokozók nevei, vagy a gázmérgezések fajtái.
Élethű baleseti szimulációk
A korábbi évekhez hasonlóan, a döntő „csúcspontja” idén is a baleseti szimulációs rész lesz, amely során 14 fajta élethűen megrendezett „baleset” helyszínére érkeznek a három fős mentőalakulatok. A baleseteket a Magyar Baleseti-Szimulációs Társaság és a Vöröskereszt által közösen szervezett tanfolyamokon kiképzést kapott imitátorok főszereplésével rendezik meg, a csapatok tevékenységét pedig a helyszínen posztoló mentősök pontozzák. Idén először a szituációs verseny a nagyközönség előtt is nyitott lesz, a külsős érdeklődőket pedig a szombati versenynapon végig is vezetik az állomásokon, ahol fontos elsősegély-ismeretekre tehetnek szert.
„Mivel több csapat is nevezhet minden iskolából, de csak a legjobb kerül be a döntőbe, a többi csapatból még mindig lehet jelentkezni imitátornak” – mondja Kamilla, aki 2008-ban játékosként, tavaly pedig imitátorként vett részt a versenyen. Utóbbiak a verseny napján már hajnalban fent vannak, hogy mire kezdődik a megmérettetés, élethűen kisminkelve, „szúrt sebekkel”, „leégett bőrrel”, vagy „törött végtagokkal”, többnyire „sokkos állapotban” heverjenek, vagy éppen járkáljanak a helyszínen, kellő feladatot adva ezzel a versengő csapatoknak. A baleseti szimulációkhoz sok féle eszközt használnak a szervezők. A sebek felhelyezését sóliszt gyurmával oldják meg, az égési sebekhez pedig egy átlátszó színű zselés anyagot használnak- ebből csinálják az égési sérültekre jellemző hólyagokat. A sérülés típusának megfelelő bőrszínt citromsárga, piros és barna festékek különböző arányú keverésével állítják elő, az ajkakra pedig lila festéket használnak. Természetesen patakokban folyik a művér is, de láthatunk gondosan „elkészített” műhányást és kiomló műbeleket is (utóbbi a nyílt hasi sérülések velejárója, amelyre a képzett elsősegélynyújtó vizes ruhadarabot helyez, hogy óvja a beleket a kiszáradástól- avat be minket a jól felkészült Kamilla.)
A kétnapos döntőn egyébként a szervezők szállást, és ellátást is biztosítanak a csapatoknak, akiknek lehetőségük van arra is, hogy – az esti buli keretében - egymással jobban megismerkedjenek, illetve a versenyszámok mellett tanulhatnak is, hiszen olyan oktató-szituációkat tekinthetnek meg, mint például a tűzoltók munkája, vagy – a szervezők szerint mindenki számára kötelező tananyaggá teendő – újraélesztés menete.
Javítani az arányon
A versenyen tehát sorra vesznek szinte minden szóba jöhető baleseti szituációt, a gyereksérülésektől kezdve, az amputáción keresztül a tömegbalesetekig. De a csapatok megmérettetnek ennél egyszerűbb esetekben is, mint például az asztmás roham, vagy a kínzó hasfájás. A felkészítést végző pedagógusok pedig olyan alapszabályokra is megtanítják diákjaikat, hogy miként kell egy baleseti helyszínt biztosítani, illetve hogyan kell a mentés során saját testi épségükre is ügyelni.
Mind erre pedig azért van szükség, mert a vonatkozó felmérések tanúsága szerint – Magyarországon mindössze minden 200-adik ember tud szakszerűen elsősegélyt nyújtani. (Ez a lakosság 0,5 százalékának felel meg.) Az OEV célkitűzése ezért az, hogy évről évre minél több fiatal rendelkezzen magabiztos elsősegély-nyújtási ismeretekkel, hiszen ezek birtokában a baleset észlelése és a mentőszolgálat kiérkezése között eltelő hosszú percekben életeket menthetnek meg.
A szervezők komoly szándékát jelzi az a tény is, hogy az OEV döntőjén már tavaly is szerepeltek meghívott sztárvendégek – így például jelen volt az énekes-testvérpár Tóth Vera és Tóth Gabi, illetve a nemzetközi hírű artista Rippel fivérek is. Ők egy oktatófilm kedvéért szintén megtanultak újraéleszteni, ezt követően pedig őket is „megmentették” a versenyző gyerekek. És mivel a média jobban mozdul ilyenkor, a döntőn idén is feltűnik majd egy-két „celeb.”
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
