A továbbtanuló nyolcadikosok még két napig, azaz legkésőbb péntek estig módosíthatnak középiskolai jelentkezésük sorrendjén, ha meggondolták magukat - hívta fel a figyelmet a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerdán.
Március 16-ig minden középfokú iskolának nyilvánosságra kellett hoznia a felvehető tanulók rangsorát az elért eredményekkel, ez az ideiglenes felvételi jegyzék. A felvételi eljárásban szerzett tapasztalatokat is figyelembe véve a diákok az általános iskolájukban március 18-19-én módosíthatják a tanulói adatlapon megadott iskolák és tanulmányi területek sorrendjét. A diákok csak a beírt sorrendet változtathatják meg, újabb iskolát nem írhatnak be - olvasható az egyesület közleményében.
Az MSZOE a további menetrend kapcsán kitért arra is, hogy április 26-tól a felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről, vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Május 3-tól 14-ig rendkívüli felvételi eljárást (pótfelvételi) kell tartani, ha az általános eljárás keretében a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A beiratkozásokat a középfokú iskolába június 23-25. között tartják az igazgató által meghatározott napon.Ha a gyermeket az első fordulóban nem veszik fel sehová, augusztus 31-ig bármelyik iskolába jelentkezni lehet, ahol van üres férőhely. Augusztus 31-ig minden tanköteles tanulónak be kell iratkoznia valamelyik középfokú iskolába, ha ez nem sikerül, akkor az önkormányzatok által kijelölt kötelező felvételt biztosító szakiskolába kell jelentkezniük. Ha a jelentkező a felvételi eljárás során szabálytalanságot észlel, tizenöt napon belül az iskola fenntartójához fordulhat törvényességi kérelemmel.mtiKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
