Középiskolai jelentkezések: két napig még lehet módosítani a sorrenden

A továbbtanuló nyolcadikosok még két napig, azaz legkésőbb péntek estig módosíthatnak középiskolai jelentkezésük sorrendjén, ha meggondolták magukat - hívta fel a figyelmet a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerdán.

  • Eduline

Március 16-ig minden középfokú iskolának nyilvánosságra kellett hoznia a felvehető tanulók rangsorát az elért eredményekkel, ez az ideiglenes felvételi jegyzék. A felvételi eljárásban szerzett tapasztalatokat is figyelembe véve a diákok az általános iskolájukban március 18-19-én módosíthatják a tanulói adatlapon megadott iskolák és tanulmányi területek sorrendjét. A diákok csak a beírt sorrendet változtathatják meg, újabb iskolát nem írhatnak be - olvasható az egyesület közleményében.

Az MSZOE a további menetrend kapcsán kitért arra is, hogy április 26-tól a felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről, vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Május 3-tól 14-ig rendkívüli felvételi eljárást (pótfelvételi) kell tartani, ha az általános eljárás keretében a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A beiratkozásokat a középfokú iskolába június 23-25. között tartják az igazgató által meghatározott napon.

Ha a gyermeket az első fordulóban nem veszik fel sehová, augusztus 31-ig bármelyik iskolába jelentkezni lehet, ahol van üres férőhely. Augusztus 31-ig minden tanköteles tanulónak be kell iratkoznia valamelyik középfokú iskolába, ha ez nem sikerül, akkor az önkormányzatok által kijelölt kötelező felvételt biztosító szakiskolába kell jelentkezniük. Ha a jelentkező a felvételi eljárás során szabálytalanságot észlel, tizenöt napon belül az iskola fenntartójához fordulhat törvényességi kérelemmel.

mti
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.