Dagad az iskolai megrontási botrány Németországban

Egyre nagyobb botrányt vált ki Németországban, hogy napvilágra kerültek a jezsuita rend oktatási intézményeiben, a 70-es és 80-as években a diákokkal szemben elkövetett megrontási esetek. A 30-40 évvel ezelőtti ügyek elhallgatásáért a németországi rendőrfőnök kért bocsánatot, aki egyúttal nem zárta ki, hogy újabb megrontási esetekre derülhet fény.

  • Edupress
Több mint 20 tanulót rontott meg és zaklatott szexuálisan a német fővárosban található Canisius gimnáziumának két jezsuita oktatója a 70-es és 80-as években - derült ki Németországban a múlt héten. A kirobbant botrány kapcsán Stefan Dartmann németországi rendőrfőnök nyilatkozott: "Hasonló megrontási esetek történtek Hamburgban, St.Blasienben, Göttingában és Hildesheimben, valamint a jezsuita rend chilei és spanyolországi intézményeiben is, ezért nem zárható ki, hogy idővel további megrontási esetekre derülhet fény."

Dartmann ugyan bocsánatot kért az érintettektől, szüleiktől és a tanároktól az éveken tartó hallgatásért, de megjegyezte, hogy akkoriban sem a jezsuita rend, sem a Vatikán nem tett följelentést a tettesek ellen. Hozzátette, hogy ma már értesítené a megrontási ügyekről a rendőri és az ügyészi szerveket is, a 70-es és 80-as években azonban beérték azzal, hogy a panaszok nyomán más városba helyezték át a bűnös tanárokat. A rendőrfőnökhöz hasonló álláspontot foglalt Klaus Mertes, a Canisius gimnázium rektora, aki elmondta, hogy a rend "házon belül" igyekezett megoldani a kipattant eseteket.

"Nagyon úgy néz ki, hogy ezek a tettek már elévültek" - jelentette ki a Martin Steltner, az ügyészség szóvivője, miután a helyi ügyészség is elkezdte vizsgálni a múlt héten kipattant és botrányt okozó berlini megrontási eseteket. A kijelentés ellen Georg Ehrmann, a német gyermeksegély-szervezet elnöke nyilatkozott egy keddi lapinterjúban, véleménye szerint ugyanis szükség van arra, hogy meghosszabbítsák a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elévülési idejét.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.