Dagad az iskolai megrontási botrány Németországban

Egyre nagyobb botrányt vált ki Németországban, hogy napvilágra kerültek a jezsuita rend oktatási intézményeiben, a 70-es és 80-as években a diákokkal szemben elkövetett megrontási esetek. A 30-40 évvel ezelőtti ügyek elhallgatásáért a németországi rendőrfőnök kért bocsánatot, aki egyúttal nem zárta ki, hogy újabb megrontási esetekre derülhet fény.

  • Edupress
Több mint 20 tanulót rontott meg és zaklatott szexuálisan a német fővárosban található Canisius gimnáziumának két jezsuita oktatója a 70-es és 80-as években - derült ki Németországban a múlt héten. A kirobbant botrány kapcsán Stefan Dartmann németországi rendőrfőnök nyilatkozott: "Hasonló megrontási esetek történtek Hamburgban, St.Blasienben, Göttingában és Hildesheimben, valamint a jezsuita rend chilei és spanyolországi intézményeiben is, ezért nem zárható ki, hogy idővel további megrontási esetekre derülhet fény."

Dartmann ugyan bocsánatot kért az érintettektől, szüleiktől és a tanároktól az éveken tartó hallgatásért, de megjegyezte, hogy akkoriban sem a jezsuita rend, sem a Vatikán nem tett följelentést a tettesek ellen. Hozzátette, hogy ma már értesítené a megrontási ügyekről a rendőri és az ügyészi szerveket is, a 70-es és 80-as években azonban beérték azzal, hogy a panaszok nyomán más városba helyezték át a bűnös tanárokat. A rendőrfőnökhöz hasonló álláspontot foglalt Klaus Mertes, a Canisius gimnázium rektora, aki elmondta, hogy a rend "házon belül" igyekezett megoldani a kipattant eseteket.

"Nagyon úgy néz ki, hogy ezek a tettek már elévültek" - jelentette ki a Martin Steltner, az ügyészség szóvivője, miután a helyi ügyészség is elkezdte vizsgálni a múlt héten kipattant és botrányt okozó berlini megrontási eseteket. A kijelentés ellen Georg Ehrmann, a német gyermeksegély-szervezet elnöke nyilatkozott egy keddi lapinterjúban, véleménye szerint ugyanis szükség van arra, hogy meghosszabbítsák a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elévülési idejét.

edupress
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.