Dagad az iskolai megrontási botrány Németországban

Egyre nagyobb botrányt vált ki Németországban, hogy napvilágra kerültek a jezsuita rend oktatási intézményeiben, a 70-es és 80-as években a diákokkal szemben elkövetett megrontási esetek. A 30-40 évvel ezelőtti ügyek elhallgatásáért a németországi rendőrfőnök kért bocsánatot, aki egyúttal nem zárta ki, hogy újabb megrontási esetekre derülhet fény.

  • Edupress
Több mint 20 tanulót rontott meg és zaklatott szexuálisan a német fővárosban található Canisius gimnáziumának két jezsuita oktatója a 70-es és 80-as években - derült ki Németországban a múlt héten. A kirobbant botrány kapcsán Stefan Dartmann németországi rendőrfőnök nyilatkozott: "Hasonló megrontási esetek történtek Hamburgban, St.Blasienben, Göttingában és Hildesheimben, valamint a jezsuita rend chilei és spanyolországi intézményeiben is, ezért nem zárható ki, hogy idővel további megrontási esetekre derülhet fény."

Dartmann ugyan bocsánatot kért az érintettektől, szüleiktől és a tanároktól az éveken tartó hallgatásért, de megjegyezte, hogy akkoriban sem a jezsuita rend, sem a Vatikán nem tett följelentést a tettesek ellen. Hozzátette, hogy ma már értesítené a megrontási ügyekről a rendőri és az ügyészi szerveket is, a 70-es és 80-as években azonban beérték azzal, hogy a panaszok nyomán más városba helyezték át a bűnös tanárokat. A rendőrfőnökhöz hasonló álláspontot foglalt Klaus Mertes, a Canisius gimnázium rektora, aki elmondta, hogy a rend "házon belül" igyekezett megoldani a kipattant eseteket.

"Nagyon úgy néz ki, hogy ezek a tettek már elévültek" - jelentette ki a Martin Steltner, az ügyészség szóvivője, miután a helyi ügyészség is elkezdte vizsgálni a múlt héten kipattant és botrányt okozó berlini megrontási eseteket. A kijelentés ellen Georg Ehrmann, a német gyermeksegély-szervezet elnöke nyilatkozott egy keddi lapinterjúban, véleménye szerint ugyanis szükség van arra, hogy meghosszabbítsák a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elévülési idejét.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.