Van Gogh-festményt követel vissza az amerikai Yale Egyetemtől egy orosz származású férfi, aki állítása szerint a kép jogos örököse. A Yale jogászai szerint ha a bírósági helyt ad a keresetnek, azzal közvetve több tízmilliárd dollár értékű műtárgy tulajdoni jogait kérdőjelezi meg.
A Franciaországban élő Pierre Konowaloff elmondása szerint a Le Café de nuit (Éjszakai kávézó) című festményt dédapja, Ivan Morozov orosz arisztokrata vásárolta meg 1908-ban, később azonban a Szovjetunió államosította, majd eladta a képet, s az így került több tulajdonoson át 1961-ben az amerikai egyetem galériájába. Konowaloff érvelése szerint noha a Yale tudott a festmény kétes tulajdoni hátteréről, tudatlanságot színlelve megvásárolta azt. A dédunoka azonnali visszaszolgáltatást és kártérítést követel.
Az egyetem jogászai a márciusban kezdődött perben ugyanakkor kezdettől fogva azt hangsúlyozták, hogy bár a szovjet államosítás éles ellentétben áll az amerikai értékekkel, nem sértette a nemzetközi jogot, így az amerikai bíróságoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy értékeljék azt. Rámutattak arra is, hogy a Konowaloffnak kedvező bírósági döntés feszültséghez vezetne az USA és Oroszország között, hiszen az orosz kormány már többször világossá tette, hogy legálisnak tekinti az államosítások során szerzett műtárgytulajdont.Végül azért is megalapozatlan a kereset, mert a követelés mára elévült - érvelnek a Yale jogászai, akik a perhez múlt héten benyújtott, legújabb periratban arra is felhívják a figyelmet, hogy egy számukra kedvezőtlen bírósági döntés a kérdéses Van Gogh-festményen túl több tízmilliárd dollárnyi műtárgy tulajdoni jogait kérdőjelezné meg világszerte.mtiKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
