Van Gogh festményt követel vissza a Yale Egyetemtől a kép örököse

Van Gogh-festményt követel vissza az amerikai Yale Egyetemtől egy orosz származású férfi, aki állítása szerint a kép jogos örököse. A Yale jogászai szerint ha a bírósági helyt ad a keresetnek, azzal közvetve több tízmilliárd dollár értékű műtárgy tulajdoni jogait kérdőjelezi meg.

  • Eduline

 

wikipedia

A Franciaországban élő Pierre Konowaloff elmondása szerint a Le Café de nuit (Éjszakai kávézó) című festményt dédapja, Ivan Morozov orosz arisztokrata vásárolta meg 1908-ban, később azonban a Szovjetunió államosította, majd eladta a képet, s az így került több tulajdonoson át 1961-ben az amerikai egyetem galériájába. Konowaloff érvelése szerint noha a Yale tudott a festmény kétes tulajdoni hátteréről, tudatlanságot színlelve megvásárolta azt. A dédunoka azonnali visszaszolgáltatást és kártérítést követel.

Az egyetem jogászai a márciusban kezdődött perben ugyanakkor kezdettől fogva azt hangsúlyozták, hogy bár a szovjet államosítás éles ellentétben áll az amerikai értékekkel, nem sértette a nemzetközi jogot, így az amerikai bíróságoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy értékeljék azt. Rámutattak arra is, hogy a Konowaloffnak kedvező bírósági döntés feszültséghez vezetne az USA és Oroszország között, hiszen az orosz kormány már többször világossá tette, hogy legálisnak tekinti az államosítások során szerzett műtárgytulajdont.

Végül azért is megalapozatlan a kereset, mert a követelés mára elévült - érvelnek a Yale jogászai, akik a perhez múlt héten benyújtott, legújabb periratban arra is felhívják a figyelmet, hogy egy számukra kedvezőtlen bírósági döntés a kérdéses Van Gogh-festményen túl több tízmilliárd dollárnyi műtárgy tulajdoni jogait kérdőjelezné meg világszerte.

mti 
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.