Két év kihagyás után folytatódik a Mindentudás Egyeteme

Kétéves pihenés után most új formában, a Norvég Alap pénzügyi segítségével élesztenék újra a Mindentudás Egyeteme ismeretterjesztő sorozatot, megszületett a műsort készítő kht. tulajdonosainak vitáját lezáró megállapodás - írja a Népszabadság.

  • Eduline

Mostanáig úgy tűnt, hogy személyi és koncepcionális ellentétek miatt a projekt kútba esik. Most végre pont került a folytatás feltételeit rögzítő megállapodásra, de már csak 16 hónap maradt a támogatási szerződés teljesítésére, a 16 műsorblokk elkészítésére.

A Mindentudás Egyeteme Kht. – amely időközben kft.-vé alakult – idén egy új műsorötlettel pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) a Norvég Alap támogatása érdekében. A sikeres pályázatban egy olyan televíziós sorozat szerepel, amely 16 tematikus blokkból áll, minden blokkhoz egy előadás, egy riport és egy szakértői vita tartozik. A témák a kortárs alkalmazott tudomány legnépszerűbb topikjait járják körül. A pályázatot a kft.-nek a - cégben társtulajdonos, és a korábbi sikeres sorozat fő mecénása - Magyar Telekomhoz köthető munkatársai állították össze. A pályázaton a kft. 700 millió forintot nyert. 

Pálinkás József, az Akadémia elnöke a lapnak elmondta: a megállapodás immár megszületett, a műsor időben el fog indulni, azt azonban meg kell értenünk, hogy az MTA ragaszkodik hozzá, hogy olyan garanciákat kapjon, amelyek biztosítják az új műsorfolyam szakmai és tudományos színvonalát. Az elnök érzékeltette, hogy ezt a garanciát az jelentheti, ha az MTA képviselője megfelelő súlyú helyet kap a kft. menedzsmentjében. 

A Népszabadság úgy tudja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is igyekszik nyomást gyakorolni a történet szereplőire a mielőbbi megegyezés érdekében, a szervezetnél ugyanis attól tartanak, hogy ha egy-két hónapon belül nem kezdődik el a műsorok gyártása, akkor kifutnak az időből. Ebben az esetben a pénzt vissza kellene fizetni, ami az azonnali presztízsveszteségen túl akár a későbbi pályázati keretek szűkítését is maga után vonhatja.

mti

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.