A December 7 és 18 között megrendezett Koppenhágai ENSZ klímacsúcs alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, legyen szó politikáról, médiáról, vagy a különféle szervezetek aktivistáiról. A globális folyamatokkal való elégedetlenségből és a nyomásgyakorlásból az egyetemisták és az ifjúsági szervezetek is kivették részüket.
Eduline
“Nem az háborított fel, hogy még csak fel sem tehettem a kérdéseimet, hanem a tény, hogy az Egyesült Államok vezetése mindent elkövet annak érdekében, hogy partvonalra tegyenek és elnémítsanak minket.” – háborog helyszínen vezetett internetes blogjában az amerikai Brinkley Hutchings, az Észak-karolinai Wilmington Egyetem diákja, aki a Greenpeace ifjúsági delegáltjaként vett részt 13 társával együtt a koppenhágai klímakonferencián. A bejegyzésekből látható, hogy a diákszervezetek egyes tagjai bejuthattak a tárgyalótermekbe is Koppenhágában, bár itt gyakorlatilag véget is ért formális szereplésük.
A klímacsúcsról csak a médián keresztül tájékozódó közvélemény számára némileg ellentmondásosnak tűnhet a diákok szereplése, különös tekintettel az utcai zavargásokra, amelyekről sok erőszakos képsorozatot láthattunk az elmúlt napok híradásaiban. Pedig az igazság az, hogy a különböző egyetemi, illetve zöld diákszervezetek minden eddiginél érettebben viszonyultak az eseményhez, és ez jól nyomon követhető nyilatkozataikból és állásfoglalásaikból is.
Diákok az arcvonalból
Az Európai Diákunió (ESU) egy 38 országból, 48 nemzeti diákmozgalmat tömörítő ernyőszervezet, több mint 11 millió felsőoktatásban tanuló taggal. Ők még a klímacsúcs megrendezése előtt elfogadtak és kiadtak egy felhívást, amelyben egyrészt a mindenkori kormányokat szólították meg, másrészt pedig felrázni igyekeztek az egykori és jelenlegi diákközösségeket. Nyilatkozatukban felszólítják a kormányzatokat, hogy emeljék be a klíma-tanulmányokat a nemzeti alaptantervekbe, és kövessenek el mindent annak érdekében, hogy állampolgáraikban tudatosuljon a kihívás, amellyel az eljövendő generációknak kell szembenézniük.
Említést tesznek róla, hogy a történelem során a nagy forradalmi megmozdulásokból és a változások kikényszerítéséből mindig oroszlánrészt vállaltak a diákok, és most is rengeteg múlik szervezett fellépésükön. „Pusztán a dialógusok nem mentik meg a Földet.” – áll a kiáltványban, majd a szerzők hozzáteszik: az apátiából való kilábaláshoz cselekedetekre van szükség, ami óriási feladatot ró nem csak az egyes diákokra, de az intézményekre is. A jövő nemzedékeinek képessé kell válniuk arra, hogy egyensúlyt teremtsenek a Föld kapacitása és a földlakók igényei között. A felsőoktatási intézményeknek pedig oly módon is példát kell mutatniuk, hogy energia-gazdálkodásukat megújuló forrásokra állítják át, ezzel is csökkentve a széndioxid kibocsájtást. – fogalmaz az ESU 11 millió egyetemista nevében.
Mint az a híradásokban is jól látszik, az ellentüntetéseken rengeteg diák vett részt a Föld minden pontjáról. Nem mindenki tartozott valamely szervezethez, a többség „magányos harcosként” vonult az utcára, hogy kiálljon véleménye mellett. Egy Koppenhágában ösztöndíjas amerikai diák szerint, az ellentüntetések mindig békésen indultak, senkinek sem állt érdekében, hogy erőszakosan lépjen fel. „Mindenki nagyon udvarias volt, és eszébe sem jutott, hogy kárt tegyen valamiben.” – áll a fiú blogjában, amelyet bőségesen dokumentál saját, helyszíni fotóival is. Egy 28 éves tajvani diáklány pedig így nyilatkozott a Reuters német hírügynökségnek: „Ez az alkalmas pillanat, hogy felemeljük a szavunk, és felhívjuk a döntéshozók figyelmét, hogy ez egy nagyon fontos ügy mindannyiunk számára. És reménykedünk, hogy meg is hallják.”
The flood
Vagyis áradat névre keresztelte december 12-i megmozdulását a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat. A szervezet évek óta képviselteti magát a zöld porondon, és számos ifjúsági környezetvédő egyesületet tömörít. A békés felvonulást egy koppenhágai munkások által lakott negyedből indították, majd hat kilométer gyaloglás után érkeztek meg a Belle Center-hez, ahol a klímacsúcs delegáltjai üléseztek. Egy új „Zöld New Deal”-re van szükségünk - fogalmazott a Fiatal Svéd Zöldek egy tagja, utalva F.D. Roosevelt amerikai elnök válságkezelő programjára, melyet a 30-as évek gazdasági világválsága idején hirdetett meg. „A széndioxid kibocsájtást legalább 30 százalékkal kell csökkenteni az elkövetkező pár évben” – tette hozzá az aktivista.
Tervekből és lelkesedésből nem volt hiány. Az „áradat” egyik cseppje, a londoni Goldsmiths College egyik diákja túláradó optimizmussal így fogalmazott: „nagyon büszke vagyok, hogy részese lehetek annak a megmozdulásnak, amely a klímaváltozás elleni tömegfellépés kezdete. Hiszem, hogy 50 év múlva megkérdezik majd: ott voltál Koppenhágában? A válasz pedig igen lesz.”
Másokat azonban nem csak a lelkes tenni akarás vezérelt Koppenhágába, hanem sokkal inkább a kétségbeesés. Egy, a Fidzsi-szigetekről érkezett diáklány őszinte aggodalmát fejezte ki, mert hazája a különösen veszélyeztetett régiók közé tartozik, a világóceán szintjének növekedése miatt. „Ötven év múlva a gyermekeim már a saját gyerekeiket fogják nevelni. Azt remélem, hogy még akkor is hazájuknak nevezhetik majd a mi gyönyörű szigeteinket.” – áll a 24 éves egyetemista levelében, melyet egyenesen a klímacsúcs elnökének címzett. Koppenhágában egyébként ismételten aláhúzták a tényt, hogy a huszadik század folyamán 17 cm-rel növekedett összesen a tengerek szintje, amely tendencia elsősorban a Csendes Óceánban elhelyezkedő szigetvilágot fenyegeti.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
