"Lokális szinten, a pedagógusok és különböző szervezetek összefogásával kell kezelni az iskolákban terjedő verbális és fizikai erőszakot. Nem jogszabályok, hanem egy nemzeti stratégia terv létrehozása a megoldás" - mondta Hiller István oktatási miniszter az Iskolai veszélyek című kutatás prezentációján. Az eseményen elhangzott: a tanárok közel két százaléka nyilatkozik úgy, hogy valamelyik diák fizikai erőszakot követett el ellene. Ugyanezt a diákok kevesebb, mint 4 százaléka állította.
"Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az elmúlt években több kezdeményezést is elindított, a mostani felmérés eredményeként pedig 2010 végére, 2011 elejére várható egy olyan nemzeti stratégia kidolgozása, ami az iskolai erőszak tompítására alkalmas" - mondta Hiller István az Iskolai veszélyek című kutatás eredményeinek összegzésekor. Hozzátette: mindenképpen jó jel, hogy azok a tanárok, akik munkájuk során gyakran találkoznak az iskolai erőszakkal, többnyire saját választásuk alapján kezdenek el olyan továbbképzésekre járni, amelyek ezen helyzetek kezelésére irányulnak.
Hiller hangsúlyozta: ez egy olyan probléma, amit nem jogszabályok létrehozásával kell megoldani, hanem alapos felkészülést követően, a tanárok és különböző szervezetek, így orvosok, szociológusok, rendőrök, családsegítők, nevelési tanácsadók és a szülői szervezetek összefogásával helyi és regionális szinteken lehet kezelni.
A több mint ötezer diák és ezer tanár bevonásával egy év alatt megvalósult felmérés elkészítésére az oktatási miniszter Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát kérte fel. A kutatás - melyet a DIPA Tanácsadók és Fejlesztők Szakmai Egyesülete készített Sáska Géza oktatáskutató vezetésével - az iskolai veszélyek közül a pedagógusokat és a tanulókat érintő lelki és testi, valamint anyagi károk keletkezésével foglalkozik.
"A kialakult iskolai agressziónak két nagy kategóriája van, egyik a nem verbális agresszió, ami lehet egy ütés, pofon, verekedés, de kirekesztés is. A másik a verbális agresszió, ami káromkodást, kiabálást, vagy megalázást jelent" - számolt be vizsgálat eredményeiről Áary-Tamás Lajos. A felmérésből kiderül továbbá, hogy Magyarországon jelentősebb a verbális, mint a nem verbális agresszió, melynek a diák és diák közötti előfordulása nagyobb, mint a tanár és diák közötti. A biztos hozzátette, hogy a képzési helyek különböző formáiban más-más mértékben jelenik meg az iskolai agresszió. Kiderült, hogy a szakiskolákban jóval magasabb a diákok agresszivitásra való hajlama, mint a gimnáziumokban. Ehhez kapcsolódik az a kutatási eredmény, amelyik kimutatta, hogy a gimnáziumi tanulók jóval kevesebb időt töltenek tévénézéssel és számítógépes játékokkal, de az még nem világos, hogy a jelenségek között létezik-e ok-okozati összefüggés - mondta Aáry.
A vizsgálatban résztvevő 11. évfolyamos diákokkal dolgozó tanárok 1,9 százaléka állította, hogy az iskola valamelyik diákja fizikai erőszakot alkalmazott ellene, ugyanerről a diákok 3,8 százaléka tett említést - mondta. A felmérés szerint a tanárokat 1,9 százalék és 3,8 százalék közötti arányban érhette tanítványától bármiféle fizikai erőszak. Emellett a diákok 10,2 százaléka állította, hogy tanárától fizikai agressziót szenvedett el, ugyanakkor a válaszoló tanárok 2,6 százaléka mondta, hogy tanítványával szemben fizikai agressziót követett el. A tanárok és diákok közötti kiabálás-káromkodás előfordulását az iskolai élet mindkét szereplője a leggyakoribb agressziófajtaként említette, tehát a tanárok 31,2 százaléka, a diákok 38,3 százaléka volt részese ilyen helyzetnek - jegyezte meg Sáska Géza. A kutatás során kiderült az is, hogy az iskolai erőszak kialakulásában szerepet játszik az intézményi légkör, a tekintélytisztelet és a tanárok, diákok családi háttere is.
edupress
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
