Amikor eldurvulnak az iskolai beavatások

„Úristen kik ezek?” – hallhat számtalan középiskolás elsős ilyen és ehhez hasonló megalázó mondatokat a felsősöktől az iskola első heteiben. A kíméletlen és megalázó viccektől – vagy, ahogy az argó mondja „szívatástól” - a szellemes vetélkedőkig sokféle módon fogadják be a gólyákat az iskola közösségébe. Pedagógusok, oktatási szakemberek, évek óta azzal riogatnak, hogy egyre durvábbak a gólyaavatások, a felsősök nem ritkán már-már a kínzás határait súroló „feladatokat” találnak ki a leendő elsőéveseknek. A vadulás elsősorban a gimnáziumokra jellemző, az egyetemeken kifinomultabbak a módszerek.

Sport a piszoárban

„Szerencsére nálunk nem nagyon volt „szívatás”, inkább vicces feladatokat kaptunk a felsősöktől. A vetélkedők kimondottan jópofák voltak. Azért egy – két nem nyilvános fenékbebillentés nálunk is volt” – mondja az elsős Péter, a Kossuth Lajos Gimnázium tanulója.

Nem minden alsóbb éves ilyen szerencsés. Sok volt gólya mesél nyakba akasztott csengőkről, hagymás zsákokba pakolt ruhákról, vagy a vesszőfutás iskolai változatáról: a gólyáknak a felsőévesek sorfala között kell végigfutniuk, miközben azok – jobb esetben- „hátsón billentik” őket. Van olyan egyházi iskola is, ahol a diáklegendák szerint, egykor meztelenül kellett végigfutniuk az elsősöknek egy körfolyosón, amire a prefektus ajtaja nyílt.

 „Nálunk például egy feladat volt a gyorsulási verseny bilin ülve, amit WC pumpával kellett hajtani. Vagy itt van például a lufi borotválás: fogsz egy lufit, bekened borotvahabbal, majd le kell borotválni azt úgy, hogy ne durranjon ki. A poén kedvéért mi még lisztet is tettünk bele” - mondja Ádám felidézve emlékeit a középiskolás gólyaavató elmés feladatairól. Szerinte a könnyebb feladatok az énekelés fekvőtámasz közben, vagy úszás imitálása a betonon búvárszemüveggel és békatalppal. 

„Szükség van ezekre a dolgokra, mert egyrészt a feladatok összekovácsolják az elsősök közösségét, másrészt meg kell tanulniuk a gólyáknak felnézni a felsőbb évesekre. Mi pedig nagyon jól szórakozunk – osztja meg velünk gondolatait Gábor, aki egy pécsi szakközépiskola tanulója. „Nagyon sok szemtelen elsőssel találkozni, akik nem adják meg a kellő tiszteletet nekünk, többek között erre is jók az avatások” – hallhatjuk a tekintélyelvű véleményt.

Bár szinte minden közösségnek megvannak a maga befogadó „szertartásai”, némely iskola felsősei az utóbbi években elvetették a sulykot, és a vicces beavatások nemritkán váltak drasztikussá. Két éve Hevesen egy középiskolában több kilencedik évfolyamos diák is rosszul lett, egy pedig kórházba került, amikor a felsősök mosószerrel és liszttel kevert folyadékot itattak az elsősökkel.

Olyan eset is előfordult, amiben a rendőrségnek kellett közbenjárnia. Szeged egyik kollégiumában megalázó feladatokat kellett teljesíteniük az alsósoknak: piszoárban állva kellett síelést imitálniuk, másokat pedig arra kényszerítettek, hogy székletbe álljanak vagy vizelettel kevert ételmaradékot egyenek. A dologból rendőrségi ügy lett: több diákot elküldtek a kollégiumból és kényszerítés vádjával indult ellenük büntetőeljárás.

A drasztikus gólyaavatókról dokumentumfilm is készült: Kresalek Dávid – Németh Viktor Beavatás című filmjében egy tortúrát elszenvedő gólya elmeséli, hogy a felsőbb évesek éjszaka felébresztették, aztán arra kényszerítették őket, hogy egymást üssék papuccsal vagy vizes párnával. Aki nem volt hajlandó erre, azt maguk a felsősök verték meg.

„Nem szól másról, mint a buliról és a szexről”

A feladatok az „ugratásokon” kívül nem ritkán a szex körül forognak. Tavaly - országos botrányt okozva - egy zalaegerszegi középiskola gólyaavatásán kezdett forró sztriptízbe egy  némettanárnő.

A győri Széchenyi Egyetem gólyabálján pedig fotók készültek az erotikus „próbákat” teljesítő diákokról, melyek meg is jelentek egy országos bulvárlapban. Az ügy kapcsán az akkori oktatási miniszter levélben kért javaslatot a felsőoktatási testületek vezetőitől arra, miként lehetne megelőzni a gólyatáborok beavatási ceremóniáit.

Többek elmesélése alapján klasszikus feladat a tejföl vagy sűrített tej csöpögtetése a fekvő lány - vagy akár fiú- szájába, a tejföl lenyalogatása virsliről vagy épp a „meddig merünk vetkőzni” próbája, ahol egy, vagy több személyes sztriptízben kell ledobálni magunkról a ruhadarabokat, kinek-kinek vérmérséklete szerint. 

„Mindenhol vannak ilyen feladatok, az összes egyetemi gólyabál másról sem szól, mint az „ökörködésről”, buliról és a szexről csak a legtöbb helyen figyelnek rá, hogy ne kerüljenek ki a felvételek, különösen a győri eset után – mondja Fábián, aki a Szegedi Egyetemen jogászhallgató. A harmadéves jogász hozzáteszi: „a gólyaavatás együtt jár az ugratással, vicces feladatok mindig is voltak és lesznek, a kérdés csak az, hogy ezek mennyire durvák és mennyire csak arra mennek rá, hogy minél jobban megalázzák az elsősöket. Ideális esetben ez nem más, mint buli és arról szól, hogy jól érezze magát a felsős is a gólya is, és utóbbiak így legyenek részei a közösségnek.”

Schäffer Dániel

Eduline