400 milliós tankönyv-visszatérítést kaphatnak az iskolák

Átalakul a 2010/2011-es tanévtől a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvterjesztési stratégiája. Jövőre már saját maga juttatja el kiadványait az iskolákba. Mivel így a tankönyv-kereskedelemben kialakult értékláncból kiesnek a terjesztői és kereskedői szereplők, az oktatási intézmények mintegy 400 millió forintos többletforráshoz juthatnak. A tankönyvek értékének hét százalékát utólag igényelhetik majd vissza az iskolák és költhetik el az oktatás színvonalának javítására, vagy az iskolai infrastruktúra fejlesztésére.

  • Edupress

Az összesen csaknem félmilliárdos visszatérítést a megjelölt szempontok mentén szabadon költhetik el az intézmények. A pedagógusok jutalmazására, hiányzó taneszközök vásárlására, felújítások finanszírozására, a diákok számára szabadidős tevékenységre, vagy kirándulás szervezésére így egyaránt fordítható az összeg.

mti

A Nemzeti Tankönyvkiadó a döntés értelmében közvetlen kapcsolatot épít ki az iskolákkal, mellyel a tanárokhoz eljutó információk gyorsabb áramlását kívánja elérni. A kiadó emellett lehetővé akarja tenni, hogy a tanárok javaslatokat tehessenek a tankönyvek szerzőihez, szerkesztőihez.

"Ennek köszönhetően a tankönyvfejlesztés felgyorsul, a pedagógusok igényeinek évről-évre jobban megfelelő tankönyvek készülhetnek, rugalmasabb lehet a tankönyvellátás, egyszerűsödik és felgyorsul a rendelés folyamata, és minimálisra csökken a tankönyvhiány lehetősége" - fogalmazta meg közleményében a tankönyvkiadó. Az átállást országos tájékoztató körúttal kívánja megkönnyíteni a kiadó.

edupress

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.