"Differenciálni kellene a pedagógusok fizetését, a különbségek pedig akár 100 százalékosak is lehetnének"- fogalmazta meg egy javaslatát Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője a VI. Országos Oktatási Konferencián. Az eseményen ismertették a szervező Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) továbbtanulással kapcsolatos kutatását is, amely rámutatott: míg 2006-ban az érettségizett végzősök tíz százaléka, 2009-ben már csak egy százaléka gondolta úgy, hogy nem veszik fel sehova.
Sió László a VI. Országos Oktatási Konferencián elmondta: 2003 és 2007 között stagnált a tanári fizetések összege, a 2007/2008-as tanévben pedig forrást vontak ki erről a területről, melynek következtében 2500 állami önkormányzati fenntartású óvodát, iskolát vontak össze és ezzel mintegy 1300 oktatási helyszínen szűnt meg a képzés.
"Ha azonban gyengül a közoktatás szakmai háttere, a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó szervezetek is veszélybe kerülnek, de a forráselvonás hatására jövőre valószínűleg a kompetenciamérés is elmarad" - mondta el Sió. "Az oktatáspolitikának el kell döntenie, hogy konfrontálódik-e a jelenlegi rendszerrel és felhagyva az egyenlő fizetések elvével, differenciál a pedagógusok fizetései között" - mondta, majd hozzátette: ő ezzel kapcsolatban akár 100 százalékos különbségeket is el tud képzelni. A fideszes politikus a tanárok számára a hosszabb szakmai gyakorlati időt, a hátrányos helyzetű, alsó tagozatos diákok részére pedig az egész napos iskolák kialakítását támogatja. A felsőoktatási felvételivel kapcsolatban elmondta: "legalább az államilag finanszírozott képzéseken kellene kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit." A FISZ továbbtanulással kapcsolatos, 16-18 éves diákok és tanárok véleményére alapozott kutatását mutatta be a konferencián dr. Csikesz Tamás, a szervezet elnöke. A felmérés során 727 érettségit adó középiskola 3086 diákját, illetve 64 érettségit adó középiskola 2198 pedagógusát kérdezték meg. A kutatásból kiderül: a megkérdezettek 76 százaléka van tisztában a 480 pontos felvételi rendszerrel. A tanárok 68 százalékának kétségei vannak azonban afelől, hogy a kétszintű érettségi rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, a 12. évfolyamos diákok 55 százaléka gondolkodik hasonlóan. A tanulók 63 százaléka a többletpontok, 42 százaléka a használható tudás miatt választja az emelt szintű érettségit, míg pedig a tanári iránymutatás 9, a szülői ösztönzés 5 százalékuknál játszik szerepet. A kutatás a 200 pontra emelt felvételi minimumról is megkérdezte az érintetteket: a tanárok 80 százaléka, a diákok 57 százaléka ért egyet a változással. Csikesz Tamás szerint érdemes megfigyelni, hogy míg például 2006-ban még az érettségizett végzősök 10 százaléka gondolta úgy, hogy nem veszik fel sehova, 2009-ben már csak a maturálók egy százaléka gondolta hasonlóan. A következő évek érettségivel kapcsolatos változásaira hívta fel a figyelmet dr. Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai főtanácsadója. Emlékeztetett: 2012-től már egy természettudományi tárgyból kötelező lesz az érettségi, az egyes tárgyak esetében pedig az OH dönt majd annak természettudományi tárggyá minősítéséről, de csökkentik a választható tantárgyak számát, illetve a többletpontok területén is változás történtik. " A döntéshozók szándéka, hogy az emelt szintű érettségi iránti hajlandóságot növeljék, és így azért is járjon a legmagasabb többletpont" - ismertette a többletpontok változtatásának egy okát Bakos Károly. "Az alap- és mesterképzések mellett érdemes lenne az felsőfokú szakképzések lehetőségeivel is megismertetni a diákokat "- mondta Vass László, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, szerinte ugyanis a jövőben ezeken okkal több állami finanszírozott helyet teremtenek, mint a bachelor képzésben. Hangsúlyozta: "a szakok szétaprózottsága rossz üzenet, hagyni kellene érvényesülni a versenyt, akinek pedig nincs elegendő hallgatója, az zárjon be."edupress
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A juttatás 400 ezer rászoruló gyereket érint.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Ketten bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak a magyar csapatból.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
