"Differenciálni kellene a pedagógusok fizetését, a különbségek pedig akár 100 százalékosak is lehetnének"- fogalmazta meg egy javaslatát Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője a VI. Országos Oktatási Konferencián. Az eseményen ismertették a szervező Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) továbbtanulással kapcsolatos kutatását is, amely rámutatott: míg 2006-ban az érettségizett végzősök tíz százaléka, 2009-ben már csak egy százaléka gondolta úgy, hogy nem veszik fel sehova.
Sió László a VI. Országos Oktatási Konferencián elmondta: 2003 és 2007 között stagnált a tanári fizetések összege, a 2007/2008-as tanévben pedig forrást vontak ki erről a területről, melynek következtében 2500 állami önkormányzati fenntartású óvodát, iskolát vontak össze és ezzel mintegy 1300 oktatási helyszínen szűnt meg a képzés.
"Ha azonban gyengül a közoktatás szakmai háttere, a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó szervezetek is veszélybe kerülnek, de a forráselvonás hatására jövőre valószínűleg a kompetenciamérés is elmarad" - mondta el Sió. "Az oktatáspolitikának el kell döntenie, hogy konfrontálódik-e a jelenlegi rendszerrel és felhagyva az egyenlő fizetések elvével, differenciál a pedagógusok fizetései között" - mondta, majd hozzátette: ő ezzel kapcsolatban akár 100 százalékos különbségeket is el tud képzelni. A fideszes politikus a tanárok számára a hosszabb szakmai gyakorlati időt, a hátrányos helyzetű, alsó tagozatos diákok részére pedig az egész napos iskolák kialakítását támogatja. A felsőoktatási felvételivel kapcsolatban elmondta: "legalább az államilag finanszírozott képzéseken kellene kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit." A FISZ továbbtanulással kapcsolatos, 16-18 éves diákok és tanárok véleményére alapozott kutatását mutatta be a konferencián dr. Csikesz Tamás, a szervezet elnöke. A felmérés során 727 érettségit adó középiskola 3086 diákját, illetve 64 érettségit adó középiskola 2198 pedagógusát kérdezték meg. A kutatásból kiderül: a megkérdezettek 76 százaléka van tisztában a 480 pontos felvételi rendszerrel. A tanárok 68 százalékának kétségei vannak azonban afelől, hogy a kétszintű érettségi rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, a 12. évfolyamos diákok 55 százaléka gondolkodik hasonlóan. A tanulók 63 százaléka a többletpontok, 42 százaléka a használható tudás miatt választja az emelt szintű érettségit, míg pedig a tanári iránymutatás 9, a szülői ösztönzés 5 százalékuknál játszik szerepet. A kutatás a 200 pontra emelt felvételi minimumról is megkérdezte az érintetteket: a tanárok 80 százaléka, a diákok 57 százaléka ért egyet a változással. Csikesz Tamás szerint érdemes megfigyelni, hogy míg például 2006-ban még az érettségizett végzősök 10 százaléka gondolta úgy, hogy nem veszik fel sehova, 2009-ben már csak a maturálók egy százaléka gondolta hasonlóan. A következő évek érettségivel kapcsolatos változásaira hívta fel a figyelmet dr. Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai főtanácsadója. Emlékeztetett: 2012-től már egy természettudományi tárgyból kötelező lesz az érettségi, az egyes tárgyak esetében pedig az OH dönt majd annak természettudományi tárggyá minősítéséről, de csökkentik a választható tantárgyak számát, illetve a többletpontok területén is változás történtik. " A döntéshozók szándéka, hogy az emelt szintű érettségi iránti hajlandóságot növeljék, és így azért is járjon a legmagasabb többletpont" - ismertette a többletpontok változtatásának egy okát Bakos Károly. "Az alap- és mesterképzések mellett érdemes lenne az felsőfokú szakképzések lehetőségeivel is megismertetni a diákokat "- mondta Vass László, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, szerinte ugyanis a jövőben ezeken okkal több állami finanszírozott helyet teremtenek, mint a bachelor képzésben. Hangsúlyozta: "a szakok szétaprózottsága rossz üzenet, hagyni kellene érvényesülni a versenyt, akinek pedig nincs elegendő hallgatója, az zárjon be."edupress
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
