Továbbra is a Harvard a legjobb egyetem a Times Higher Education (THE) című brit felsőoktatási szakfolyóirat szerint. Az október 8-án publikált rangsorban az első 16 intézmény között az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felsőoktatási intézményei szerepelnek ugyan, az USA dominanciája azonban már nem olyan erős, mint néhány évvel ezelőtt, Ázsia intézményei előrébb léptek a rangsorban - áll a THE oldalán.
A rangsor a legjobb 200 intézmény helyezéséről számol be. Habár az Egyesült Államok 54 felsőoktatási intézménye szerepel a rangsorban, és így az USA szerepelteti legtöbb intézményét, öt helyet veszített az első száz közül.
A hatodik alkalommal elkészített rangsorban azonban javult Japán, Hong Kong, Dél-Korea és Malajzia intézményeinek helyzete. A tavalyi eredményekhez hasonlóan a legjobbnak a Harvard bizonyult, a brit Cambridge Egyetem lett a második, a Yale pedig a harmadik. Az első 16 között további két, Nagy-Britanniában található intézmény áll megosztva az ötödik helyen: a londoni Imperial College, illetve az Oxford.
Az első 20 közé került még az Ausztrál Nemzeti Egyetem (17.) és a kanadai McGill Egyetem (18.).A brit intézmények mellett az európai egyetemek közül a legjobban a zürichi ETH szerepelt (20.), majd a földrészt képviselve őt követi a párizsi Ecole Normale Supérieure intézménye (28.). Hat intézménnyel képviselteti magát Japán az első száz között a tavalyi néggyel szemben, melyek között a Tokiói Egyetem a 22. helyen áll. Kína továbbra is két intézménnyel szerepel az első száz között, a Tsinghua Egyetem idén 56. helyről a 49.-re lépett.
edupress
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
