Nyáron indítja el első képzését az Aquincumi Technológiai Intézet

Jövő nyáron készül elindítani első kurzusát a Bojár Gábor által alapított Aquincumi Technológiai Intézet (AIT), mely kéthónapos képzés kidolgozására hét nagy amerikai egyetem, köztük a Princeton és a Williams College képviselői érkeznek Magyarországra - írja a Népszabadság online. Az információtechnológiai és bioinformatikai magánegyetemen egyébként 2011-ben indul meg fél és egy éves turnusokban az oktatás.

  • Edupress

Az akadémiai világ és az üzleti szféra igényeit kívánja ötvözni az Graphisoft Parkban felépülő AIT, melynek alapkövét tavaly szeptemberben tették le. Az egyetem ugyan nem gazdasági képzéseket indít majd, a világ legjobb, üzleti szemléletet tanító informatikai iskoláját szeretné itt megvalósítani Bojár Gábor.

"Charles Simonyi azért lett a világ egyik legsikeresebb szoftverfejlesztője, mert megértette: a helyes mérnöki mentalitás az, ha a számítógép-használók helyébe képzelve magát, könnyen kezelhető programokat, felületeket hoz létre" - utalt a felhasználóbarát képzési tematika szükségességére Bojár Gábor. A Népszabadságnak elmondta: az informatika nagynevű professzorai mellett vállalkozók adják majd át ezt a szemléletet az egyetem hallgatóinak, az oktatók között lesz Rubik Ernő, valamint a Kürt és a Nav N Go vezetője is.

"Kis létszámú évfolyamokat indítunk, eleinte 30-40 diákkal, ami később fokozatosan legfeljebb száz-kétszáz főre nő majd. Üzleti tervünk szemeszterenként tízezer dollár tandíjjal számol, tehát száz résztvevőtől már nyereséges lehet az intézet" - vázolta elképzeléseit Bojár Gábor.

A diákok kisebb hányadát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legjobb hallgatói adnák, akik tandíj nélkül tanulhatnának tovább az intézményben, míg posztgraduális kurzusra a Graphisoft Park bérlőinek néhány fiatal fejlesztője kerülhetne be.

A diákok többségét valószínűleg amerikai hallgatók alkotják majd. 2007-ben ugyan mintegy 260 ezer amerikai diák tanult külföldön, csupán hétezren választottak más országot a mérnöki szak esetében. Az ottani hallgatók ugyanis úgy vélik: "nincs szükségük külföldi tapasztalatokra, mert ami Amerikában jó, az másutt is megfelel. Ez azonban nem igaz, amit egyre többen felismernek" - mondta el Bojár Gábor.

edupress

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.