Nyelvvizsgacsalás: a bevett módszerek

Valóságos iparággá terebélyesedett a nyelvvizsgacsalás és -hamisítás Magyarországon, annak ellenére, hogy ma már se szeri, se száma a főként világnyelvekből legálisan is megszerezhető okleveleknek - írja a HVG.

  • Eduline

Félévente legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt – tájékoztatta a HVG-t Bakonyi László, az OH elnöke. Főképp ezen saját tapasztalatuk, illetve a felsőoktatási intézmények, egyes munkáltatók visszajelzései alapján úgy kalkulálnak: Magyarországon jelenleg minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Ráadásul „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül kínai, eszperantó, lovári papírokat is, mondja Bakonyi.

A csalásnak két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más. Utóbbira példa a HVG-től neve elhallgatását kérő huszonéves lány esete. Hogy neki milyen módon sikerült "megszereznie" a nyelvvizsga bizonyítványt, és kik azok, akik üzletszerűen foglalkoznak a hamisítással kiderül a HVG cikkéből.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.