Valóságos iparággá terebélyesedett a nyelvvizsgacsalás és -hamisítás Magyarországon, annak ellenére, hogy ma már se szeri, se száma a főként világnyelvekből legálisan is megszerezhető okleveleknek - írja a HVG.
Félévente legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt – tájékoztatta a HVG-t Bakonyi László, az OH elnöke. Főképp ezen saját tapasztalatuk, illetve a felsőoktatási intézmények, egyes munkáltatók visszajelzései alapján úgy kalkulálnak: Magyarországon jelenleg minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Ráadásul „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül kínai, eszperantó, lovári papírokat is, mondja Bakonyi.
A csalásnak két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más. Utóbbira példa a HVG-től neve elhallgatását kérő huszonéves lány esete. Hogy neki milyen módon sikerült "megszereznie" a nyelvvizsga bizonyítványt, és kik azok, akik üzletszerűen foglalkoznak a hamisítással
.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
