Botrányos higiániai viszonyok a romániai iskolák egy részében

Vízhiányról, lerobbant mosdóhelyiségekről, be nem fejezett felújítási munkálatokról, sőt, még fel sem épített tanintézményekről is beszámoltak a hétfői romániai médiajelentések a most kezdődött új iskolai tanév alkalmából, megállapítva, hogy az iskolák egyharmadában a legalapvetőbb egészségügyi feltételek sincsenek meg.

  • Eduline
A Gandul című napilap által hétfőn közölt adatokból kiderülni látszik, hogy az iskolai oktatásra szolgáló több mint 22 ezer ingatlanból mintegy 4 ezer még beállványozott, malteros állapotban van, mivel nem fejezték be a mostani iskolakezdésig a felújítási munkálatokat. A fővárosban ilyen okok miatt 3 100 diákot kell átmenetileg "szétszórni" más intézményekbe, 350 óvodás sem járhat még saját óvodájába. Bukarest 44 iskolája az Európai Beruházási Bank (EIB) fejlesztési programján szerepel, de a munkálatok több esztendeig elhúzódnak.

 

Állítólag Mehedinti megyében a legsúlyosabb a helyzet, az ottani iskolák 80 százalékának nem adták meg a működési engedélyt az elégtelen higiéniai viszonyok miatt. A prahovai iskolák negyedében nincs ivóvíz. 

Az egyik városban a helyi közigazgatási vezetők úgy vélték, hogy a régi iskolaépület felújítása drágább lenne, mint egy újnak a felépítése. Ez utóbbi már fel is épült, 116 gyermeket lenne képes befogadni, mégsem teheti. Ugyanis még nem vezették be az áramot, nem építették ki a fűtési rendszert, mindez még 20 ezer euróba kerülne. 

Másutt a helyhatóságok az iskolaépületek használhatatlanságát úgy próbálják kompenzálni, hogy a tanulókat a legkülönbözőbb intézményekbe költöztetik, így például Vaslui megyében mintegy 600 diák számára magánházaknál, üzlethelyiségekben, kultúrotthonokban, erdészházakban, polgármesteri hivatalokban, orvosi rendelőkben vagy múzeumokban tartanak órákat.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.