Négy romániai tanügyi szakszervezettel tárgyal ma a szomszédos ország oktatásügyi tárcavezetője arról, hogy elhalasszák-e Romániában a tanévkezdést, mely a döntéssel szeptember 15-ről 24-re tolódhatna el. Az ötlet Gheorghe Pogea pénzügyminisztertől származik, aki a közalkalmazottakat érintő megszorítások keretében tíznapos fizetés nélküli szabadság elrendelésére szólította fel a nagykoalíciós kormány tárcavezetőit.
Az októberben vagy novemberben megvalósítandó munkaszüneti napokról szólva az egyik tanügyi szervezet hangsúlyozta: túl nagy kiesést jelentene az mind a diákoknak, mind a tanároknak. Ezért a fizetés nélküli szabadságot ők a tanévkezdés elején rendelnék el.
Elfogadhatatlannak tartja a tanévkezdés elhalasztását Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöke, aki szerint a politika problémamegoldó képességének a hiánya nem megoldás a gondokra. Egyet nem értését fejezte ki még a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége, illetve Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő az oktatás minőségi romlásának veszélyére hivatkozva. Ugyan nem tartja jó ötletnek a tíznapos munkaszünetet az oktatási miniszter sem, egyelőre nem szolgál alkalmas alternatívával.
edupress
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
