A tanévkezdés elhalasztását fontolgatja a román kormány

Négy romániai tanügyi szakszervezettel tárgyal ma a szomszédos ország oktatásügyi tárcavezetője arról, hogy elhalasszák-e Romániában a tanévkezdést, mely a döntéssel szeptember 15-ről 24-re tolódhatna el. Az ötlet Gheorghe Pogea pénzügyminisztertől származik, aki a közalkalmazottakat érintő megszorítások keretében tíznapos fizetés nélküli szabadság elrendelésére szólította fel a nagykoalíciós kormány tárcavezetőit.

  • Edupress
Az októberben vagy novemberben megvalósítandó munkaszüneti napokról szólva az egyik tanügyi szervezet hangsúlyozta: túl nagy kiesést jelentene az mind a diákoknak, mind a tanároknak. Ezért a fizetés nélküli szabadságot ők a tanévkezdés elején rendelnék el.

Elfogadhatatlannak tartja a tanévkezdés elhalasztását Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöke, aki szerint a politika problémamegoldó képességének a hiánya nem megoldás a gondokra. Egyet nem értését fejezte ki még a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége, illetve Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő az oktatás minőségi romlásának veszélyére hivatkozva. Ugyan nem tartja jó ötletnek a tíznapos munkaszünetet az oktatási miniszter sem, egyelőre nem szolgál alkalmas alternatívával.

edupress
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.