A tanévkezdés elhalasztását fontolgatja a román kormány

Négy romániai tanügyi szakszervezettel tárgyal ma a szomszédos ország oktatásügyi tárcavezetője arról, hogy elhalasszák-e Romániában a tanévkezdést, mely a döntéssel szeptember 15-ről 24-re tolódhatna el. Az ötlet Gheorghe Pogea pénzügyminisztertől származik, aki a közalkalmazottakat érintő megszorítások keretében tíznapos fizetés nélküli szabadság elrendelésére szólította fel a nagykoalíciós kormány tárcavezetőit.

  • Edupress
Az októberben vagy novemberben megvalósítandó munkaszüneti napokról szólva az egyik tanügyi szervezet hangsúlyozta: túl nagy kiesést jelentene az mind a diákoknak, mind a tanároknak. Ezért a fizetés nélküli szabadságot ők a tanévkezdés elején rendelnék el.

Elfogadhatatlannak tartja a tanévkezdés elhalasztását Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöke, aki szerint a politika problémamegoldó képességének a hiánya nem megoldás a gondokra. Egyet nem értését fejezte ki még a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége, illetve Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő az oktatás minőségi romlásának veszélyére hivatkozva. Ugyan nem tartja jó ötletnek a tíznapos munkaszünetet az oktatási miniszter sem, egyelőre nem szolgál alkalmas alternatívával.

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.