A PDSZ szerint a korábbiaknál rosszabb feltételekkel indul az új tanév

A korábbiaknál rosszabb feltételekkel indul az új tanév, mind finanszírozási, mind munkavállalói szempontból - mondta Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

A szeptemberben kezdődő tanév forráscsökkentéssel köszönt a közoktatásra és a tervezett 120 milliárdos önkormányzati forráselvonás sok helyen a közoktatási feladatellátás rohamos minőségromlását, több helyen ellehetetlenülését okozhatja - fejtette ki az elnök. Ezeken a helyeken már nem finanszírozzák a munkavégzéshez szükséges eszközöket, azokat a pedagógusok saját zsebből pótolják. A forráshiány közvetlen következménye az osztályok összevonása, amely pedagógus-elbocsátásokat vonhat maga után. Várhatóan tovább erősödik majd az a már most is sok helyen tapasztalt jelenség, hogy törvénysértő módon a fenntartók korlátozzák a túlórák számát és a dolgozók nem kapják meg a munkavégzésüknek megfelelő törvényes juttatásukat.

Kerpen Gábor elmondta: véleményük szerint az új táppénz szabályok azt fogják eredményezni, hogy a szülők és közoktatási dolgozók nem mennek betegszabadságra. Ennek következtében a gyerekek egyre nagyobb részét engedik majd akár betegen is az oktatási intézményekbe. Az így kialakuló helyzetben, különösen az új influenza miatt elfogadhatatlan, hogy a kormány az ÁNTSZ-n keresztül többször visszautasította a pedagógusok ingyenes védőoltását. 

Szólt arról is, hogy az oktatási tárca rendelettervezete szerint a pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele alapvetően szülői jog lenne. Ha ez jogszabállyá válna, akkor egy szakmailag laikus személy, a szülő döntheti el, hogy szüksége van-e a gyermeknek gyógytestnevelésre. Kerpen Gábor azt is közölte: nem tartja elfogadhatónak, hogy a kormány bruttó 180 ezer forint havi kereset felett visszavonta a bérkiegészítést a második félévre.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.