A PDSZ szerint a korábbiaknál rosszabb feltételekkel indul az új tanév

A korábbiaknál rosszabb feltételekkel indul az új tanév, mind finanszírozási, mind munkavállalói szempontból - mondta Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

A szeptemberben kezdődő tanév forráscsökkentéssel köszönt a közoktatásra és a tervezett 120 milliárdos önkormányzati forráselvonás sok helyen a közoktatási feladatellátás rohamos minőségromlását, több helyen ellehetetlenülését okozhatja - fejtette ki az elnök. Ezeken a helyeken már nem finanszírozzák a munkavégzéshez szükséges eszközöket, azokat a pedagógusok saját zsebből pótolják. A forráshiány közvetlen következménye az osztályok összevonása, amely pedagógus-elbocsátásokat vonhat maga után. Várhatóan tovább erősödik majd az a már most is sok helyen tapasztalt jelenség, hogy törvénysértő módon a fenntartók korlátozzák a túlórák számát és a dolgozók nem kapják meg a munkavégzésüknek megfelelő törvényes juttatásukat.

Kerpen Gábor elmondta: véleményük szerint az új táppénz szabályok azt fogják eredményezni, hogy a szülők és közoktatási dolgozók nem mennek betegszabadságra. Ennek következtében a gyerekek egyre nagyobb részét engedik majd akár betegen is az oktatási intézményekbe. Az így kialakuló helyzetben, különösen az új influenza miatt elfogadhatatlan, hogy a kormány az ÁNTSZ-n keresztül többször visszautasította a pedagógusok ingyenes védőoltását. 

Szólt arról is, hogy az oktatási tárca rendelettervezete szerint a pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele alapvetően szülői jog lenne. Ha ez jogszabállyá válna, akkor egy szakmailag laikus személy, a szülő döntheti el, hogy szüksége van-e a gyermeknek gyógytestnevelésre. Kerpen Gábor azt is közölte: nem tartja elfogadhatónak, hogy a kormány bruttó 180 ezer forint havi kereset felett visszavonta a bérkiegészítést a második félévre.

mti

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.