A klímaváltozás állatokra gyakorolt hatásairól, a parlagfű elterjedésének okairól, a hulladéklerakók létesítésének szempontjairól és a védett növény- és állatfajokkal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeiről is tanácskozik a magyar ökológustársadalom a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) augusztus 26-28. között. Az ökológia tudományának csaknem teljes hazai keresztmetszetét bemutató tudományos találkozón több mint 230 előadáson vehetnek részt az érdeklődők.
A Szegeden megrendezendő 8. Magyar Ökológus Kongresszus a magyar ökológus társadalom legnagyobb tudományos találkozója. A kongresszus mintegy 350 résztvevője 14 szekcióban több mint 230 előadásban számol be legújabb kutatási eredményeiről.Az érdeklődők többek között olyan védett növény- és állatfajokról hallhatnak előadásokat, mint például az adriai sallangvirág, a rákosi vipera, vagy a Kotschyi-bangó, de a mező- és erdőgazdasági használatok életközösségekre gyakorolt hatásáról is szó esik majd.
A rendezvényen kiemelten foglalkoznak a klímaváltozás negatív hatásaival, ami kapcsán a hallgatóság választ kap arra is, hogy miért változnak meg az emlősök telelési vagy a madarak vándorlási szokásai.A kongresszuson az ökológiai eredmények gyakorlati felhasználásával is foglalkoznak az előadók, így többek között a tájrendezés, a településrendezés, valamint a vizes élőhelyek megőrzése és létesítése is téma lesz. Ugyancsak érdekesnek ígérkeznek a mikrobiális ökológia szekció kutatási eredményei, melyek például a laskagomba-termesztés, vagy a hulladéklerakók létesítése szempontjából jelenthetnek gyakorlati előrelépést, de különösen időszerű vizsgálatokról számol majd be a parlagfű elterjedésének okait vizsgáló előadás is.A kongresszusról további információ
olvasható.
edupress
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
