A magyar ökológus társadalom találkozik a szegedi egyetemen

A klímaváltozás állatokra gyakorolt hatásairól, a parlagfű elterjedésének okairól, a hulladéklerakók létesítésének szempontjairól és a védett növény- és állatfajokkal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeiről is tanácskozik a magyar ökológustársadalom a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) augusztus 26-28. között. Az ökológia tudományának csaknem teljes hazai keresztmetszetét bemutató tudományos találkozón több mint 230 előadáson vehetnek részt az érdeklődők.

  • Edupress
A Szegeden megrendezendő 8. Magyar Ökológus Kongresszus a magyar ökológus társadalom legnagyobb tudományos találkozója. A kongresszus mintegy 350 résztvevője 14 szekcióban több mint 230 előadásban számol be legújabb kutatási eredményeiről.Az érdeklődők többek között olyan védett növény- és állatfajokról hallhatnak előadásokat, mint például az adriai sallangvirág, a rákosi vipera, vagy a Kotschyi-bangó, de a mező- és erdőgazdasági használatok életközösségekre gyakorolt hatásáról is szó esik majd. 

A rendezvényen kiemelten foglalkoznak a klímaváltozás negatív hatásaival, ami kapcsán a hallgatóság választ kap arra is, hogy miért változnak meg az emlősök telelési vagy a madarak vándorlási szokásai.A kongresszuson az ökológiai eredmények gyakorlati felhasználásával is foglalkoznak az előadók, így többek között a tájrendezés, a településrendezés, valamint a vizes élőhelyek megőrzése és létesítése is téma lesz. Ugyancsak érdekesnek ígérkeznek a mikrobiális ökológia szekció kutatási eredményei, melyek például a laskagomba-termesztés, vagy a hulladéklerakók létesítése szempontjából jelenthetnek gyakorlati előrelépést, de különösen időszerű vizsgálatokról számol majd be a parlagfű elterjedésének okait vizsgáló előadás is.A kongresszusról további információ itt olvasható.

edupress

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.