Szeptembertől teljesen akadálymentes a Dunaújvárosi Főiskola

Előreláthatólag a hónap végén befejeződnek a még hátralévő akadálymentesítési munkálatok a Dunaújvárosi Főiskolán (DF), szeptemberig ugyanis 12 millió forintból elkészül a főépület alagsorától a tetőtérig négy szintet érintő lift. Emellett egy további kétszintes épület akadálymentesítése hiányzik még a dunaújvárosi intézmény palettájáról. Az ötezer fős intézményben nyolc fogyatékkal élő hallgató tanul, mely az országos arányokat is tükrözi - közölte az intézmény.

  • Edupress
Az ötezer fős DF-nek jelenleg nyolc fogyatékkal élő hallgatója van, ami intézményi szinten az országos átlagot jelzi, hiszen a 2008-as adatok szerint 1176 fogyatékkal élő hallgató tanul a 71 hazai felsőoktatási intézményben. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóirodája szerint 2009-ben 1802 olyan jelentkező felvételizett valamely felsőoktatási intézménybe, aki a jelentkezéskor jelezte, hogy fogyatékossággal él, így jogosult 50 többletpontra. 

Az 1953-ban épült szocreál főépületbe a nyári felújítás alatt kerül be a lift, ami az alagsortól a tetőtérig mindösszesen négy szintet érint. A beruházás 12 millió forintból valósul meg. Az elmúlt években valamennyi korszerűen átépített oktatási és kollégiumi épület már akadálymentes, kivéve egy kétszintes épületet, amelynek felszereltsége már megfelelő a mozgáskorlátozottak számára, de a lift, amelynek megépítése további 5 millió forintot igényel, jelenleg még nem készült el. A fizikai akadálymentesítés mellett tavaly ősszel a vakok és gyengén látók számára intelligens szoftverrel és Braille billentyűzettel ellátott felolvasó számítógépes állomást is átadtak. 

"A legtöbb oktatási épületünk, a kollégiumaink már akadálymentesek és kerekesszékkel járhatók, a liftek gombjain Braille-felirat van, és a speciális mellékhelyiségek sem hiányoznak. Jelenleg zajlik ugyanakkor a szakmai előkészítése annak a koncepciónak, amely a mozgáskorlátozottak számára biztosít majd sportolási lehetőségeket, intézményi kereteken belül" - mondta dr. Bognár László, az intézmény rektora. 

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.