Új klinikai tömbre pályázik a szegedi egyetem

Pályázatot nyújt be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egy új, 265 normál és 34 intenzív ágyas klinikai tömb építésére - döntött egyhangúlag a felsőoktatási intézmény szenátusa keddi rendkívüli ülésén.

  • Eduline
A tanácskozás után Szabó Gábor rektor elmondta: az SZTE augusztus 18-án benyújtja pályázatát az Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban című program második pályázati körére. A fejlesztéshez kapcsolódó támogatási szerződés aláírására - amelyet egy újabb szenátusi döntés előz majd meg - három hónap múlva kerülhet sor, a kivitelezési munkák pedig jövő év elején kezdődhetnek el.

A mintegy 12 milliárd forintos beruházáshoz, amelynek csaknem 90 százaléka európai uniós forrás, az önerőt az egyetem biztosítja, az új tömb működtetését pedig az SZTE klinikai központ finanszírozza majd OEP-bevételeiből. A fejlesztési forrásokból 4,5 milliárd forintot tesz ki a gép-, műszer- és eszközbeszerzés, amelyre a beruházástól függetlenül is szükség lenne a következő években - tudatta a rektor.

Az új magkórházban működik majd a sürgősségi betegellátó osztály, a központi intenzív osztály, a központi diagnosztikai blokk, a központi műtőblokk és sterilező összesen 14 műtővel, valamint több központi kezelőlabor.

Az új épülettömbben a kardiológiai, az invazív kardiológiai, az általános belgyógyászati, a hematológiai, az általános sebészeti, a szív-, a tüdő-, a mellkas- és az érsebészeti, a transzplantációs, valamint a szeptikus részlegen gyógyítják majd a betegeket, akiket jellemzően kétágyas szobákban helyeznek el. Az épületben működik majd 21 szakambulanciai egység is.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.