Pontszámítás: még két hétig lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani

A ponthatárok megállapítása óta már minden felvételiző tisztában lehet azzal, besorolást nyert-e egy felsőoktatási intézménybe vagy sem. Ha esetleg nem a várakozásoknak megfelelően alakult az eredmény, akkor a jelentkező jogorvoslati lehetőséggel élhet legkésőbb augusztus 17-ig.

  • Edupress
Edupress
A besorolási döntés megkérdőjelezésére minden jelentkezőnek van lehetősége, azonban nem minden esetben lehetnek jogosak a kifogások. A legelső tudnivaló a felvételizők jogorvoslati lehetőségével kapcsolatban az, hogy csak olyan hibával lehet felülvizsgálatot kérni, amely a felvételi eljárás során merült fel, tehát az érettségivel kapcsolatos problémák nem sorolhatók ide. 

A felvételi pontszámítás során adminisztratív okokból figyelembe nem vett pontok beszámításának elmulasztása jogosan szerepelhet a fellebbezésben. Így, ha a jelentkező az előírt határidőn belül (július 9-ig) beküldte a felvételi pontok számításához szükséges dokumentumok másolatát, de azokat mégsem vették figyelembe, úgy a döntés ellen jogorvoslattal élhet.

Ha valaki a ponthatárnál kevesebb összpontszámot ért el, akkor semmilyen esetben nem vehető föl, viszont a ponthatárt elért jelentkezőt minden esetben föl kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert, vagy ha az általa megjelölt szak, amelyen a ponthatárt elérte, alacsony létszám miatt vagy egyéb okból nem indul. Ez egyben kizárja annak a lehetőségét is, hogy aki nem elégedett a képzéssel, ahova besorolták, pótfelvételi eljárásban vegyen részt, mivel pótfelvételi eljárás során csak az nyújthat be jelentkezést, aki az adott általános felvételi eljárásban nem jelentkezett sehova vagy nem nyert felvételt.

A jogorvoslati kérelmeket az oktatási és kulturális miniszternek címezve, az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani (1380 Budapest, Pf. 1190) a besorolási döntésről szóló levél kézhezvételétől számított 15 napon belül, de legfeljebb augusztus 17-ig, vagy személyesen félfogadási időben az Educatio Nonprofit Kft. Ügyfélszolgálatán (1088 Budapest, Reviczky u. 6.). 

A besorolási döntésen túl a felvételizők úgynevezett felvételi döntést is kapnak attól az intézménytől, ahova besorolást nyertek. Amennyiben a jelentkező a felsőoktatási intézmény felvételi döntését kívánja megkérdőjelezni, abban az esetben is az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani a jogorvoslati kérelmet. 

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.