Két és félmilliárdos uniós projekt a Kecskeméti Főiskolán

Három nagyobb építkezés kezdődik meg a Kecskeméti Főiskolán a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretein belül elnyert két és félmilliárdos uniós támogatásból. A Tanítóképző Karon pedig már le is tették annak az új Oktatás-módszertani Központnak az alapkövét, melynek céljai közt szerepel, hogy a természettudományi oktatásra készítse fel a főiskola óvodapedagógus és tanító szakos hallgatóit. A háromszintes épület 650 négyzetméteren terül majd el.

  • Edupress
A fejlesztéssel kapcsolatban Danyi József rektor elmondta: nem volt példa ilyen mértékű bővítésre és korszerűsítésre az intézmény életében. A készülő Oktatás-módszertani Központban termék- és formatervező műhelyt, egy természettudományi oktatótermet, egy multifunkcionális prezentációs termet, egy technikatermet és egy digitális tananyagszerkesztő műhelyt alakítanak ki.

Emellett a homokbányában egy egymilliárdos építkezés kezdődik a jövőben, amit tudósháznak neveznek el. Itt egy körülbelül 224 milliós beruházást valósítanak meg, ami két szaktantermet, egy demonstrációs termet és egy digitalizáló műhelyt foglal magában. Ugyanebben az épületben helyeznek el egy baba-mama szobát is, amely egyszerre felel meg az uniós elvárásoknak és a kar hallgatóinak. A harmadik épületet Infotér néven a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karon alakítják ki - mondta el a további fejlesztésekről Földesi Gabriella projektmenedzser.

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.