Két és félmilliárdos uniós projekt a Kecskeméti Főiskolán

Három nagyobb építkezés kezdődik meg a Kecskeméti Főiskolán a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretein belül elnyert két és félmilliárdos uniós támogatásból. A Tanítóképző Karon pedig már le is tették annak az új Oktatás-módszertani Központnak az alapkövét, melynek céljai közt szerepel, hogy a természettudományi oktatásra készítse fel a főiskola óvodapedagógus és tanító szakos hallgatóit. A háromszintes épület 650 négyzetméteren terül majd el.

  • Edupress
A fejlesztéssel kapcsolatban Danyi József rektor elmondta: nem volt példa ilyen mértékű bővítésre és korszerűsítésre az intézmény életében. A készülő Oktatás-módszertani Központban termék- és formatervező műhelyt, egy természettudományi oktatótermet, egy multifunkcionális prezentációs termet, egy technikatermet és egy digitális tananyagszerkesztő műhelyt alakítanak ki.

Emellett a homokbányában egy egymilliárdos építkezés kezdődik a jövőben, amit tudósháznak neveznek el. Itt egy körülbelül 224 milliós beruházást valósítanak meg, ami két szaktantermet, egy demonstrációs termet és egy digitalizáló műhelyt foglal magában. Ugyanebben az épületben helyeznek el egy baba-mama szobát is, amely egyszerre felel meg az uniós elvárásoknak és a kar hallgatóinak. A harmadik épületet Infotér néven a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karon alakítják ki - mondta el a további fejlesztésekről Földesi Gabriella projektmenedzser.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.