Rendkívül kevesen jelentkeztek mesterképzésekre, de még 50 százalékukat sem vették föl, mert nem volt diplomájuk. Fizikatanári mesterszakra összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát - olvasható a Népszabadság keddi számában.
Bajba kerülhet a reál középiskolai oktatás, ha a felvételi tendenciák így folytatódnak - állítja a szerző. Idén ugyanis rendkívül kevés hallgatót vettek föl természettudományos tanári mesterképzésre. Kevesebbet - esetenként fele-harmadannyit -, mint ahányan például 2007-ben ilyen diplomát szereztek. (Korábban főiskolai és egyetemi szintű tanári okleveleket is kiadtak - előbbivel általános, utóbbival középiskolában lehet tanítani -, a bolognai rendszerben azonban már csak mesterfokozaton lehet tanári diplomát szerezni.)
Fizikatanári mesterszakra például összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát. Kémia szakos tanárnak most 24 hallgató tanulhat; 2007-ben 45 diplomát adtak át. Biológiatanári szakra 59 hallgatót vettek föl az idén, két éve 145-en szereztek oklevelet, az informatikatanári szakon 194-en tanulhatnak, két éve 271 diplomát adtak ki.
Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke megjegyezte: ma már csak dupla tanári szakos diplomát adnak ki, de még nem összesítették, hogy a második szaknak mit választottak a hallgatók - ez még javíthat az arányokon.
Még siralmasabbá teszi viszont a képet, ha a felvételi létszámhoz a szokásos lemorzsolódási adatokat is hozzászámítják. Hiszen a hallgatóknak csupán a fele szerzi meg az előírt képzési időn belül a diplomáját. Épp ez az, ami miatt a mesterképzésekre általában véve is igen alacsony volt az érdeklődés az idén. Erre a fokozatra ugyanis vagy a korábbi rendszerben szerzett főiskolai diplomával, vagy a bolognai oktatásban abszolvált alapszintű oklevéllel lehet felvételt nyerni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
