Lassan elfogynak a fizikatanárok?

Rendkívül kevesen jelentkeztek mesterképzésekre, de még 50 százalékukat sem vették föl, mert nem volt diplomájuk. Fizikatanári mesterszakra összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát - olvasható a Népszabadság keddi számában.

  • Eduline
Bajba kerülhet a reál középiskolai oktatás, ha a felvételi tendenciák így folytatódnak - állítja a szerző. Idén ugyanis rendkívül kevés hallgatót vettek föl természettudományos tanári mesterképzésre. Kevesebbet - esetenként fele-harmadannyit -, mint ahányan például 2007-ben ilyen diplomát szereztek. (Korábban főiskolai és egyetemi szintű tanári okleveleket is kiadtak - előbbivel általános, utóbbival középiskolában lehet tanítani -, a bolognai rendszerben azonban már csak mesterfokozaton lehet tanári diplomát szerezni.)

Fizikatanári mesterszakra például összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát. Kémia szakos tanárnak most 24 hallgató tanulhat; 2007-ben 45 diplomát adtak át. Biológiatanári szakra 59 hallgatót vettek föl az idén, két éve 145-en szereztek oklevelet, az informatikatanári szakon 194-en tanulhatnak, két éve 271 diplomát adtak ki. 

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke megjegyezte: ma már csak dupla tanári szakos diplomát adnak ki, de még nem összesítették, hogy a második szaknak mit választottak a hallgatók - ez még javíthat az arányokon.

Még siralmasabbá teszi viszont a képet, ha a felvételi létszámhoz a szokásos lemorzsolódási adatokat is hozzászámítják. Hiszen a hallgatóknak csupán a fele szerzi meg az előírt képzési időn belül a diplomáját. Épp ez az, ami miatt a mesterképzésekre általában véve is igen alacsony volt az érdeklődés az idén. Erre a fokozatra ugyanis vagy a korábbi rendszerben szerzett főiskolai diplomával, vagy a bolognai oktatásban abszolvált alapszintű oklevéllel lehet felvételt nyerni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.