Egyre többen jelentkeznek itthonról az erdélyi magyar szakokra

A magyarországi jelentkezők számának ugrásszerű növekedése a következő egyetemi tanév nagy újdonsága a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen.

  • Eduline

Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektorhelyettese és Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora is a magyarországi diákok áthallgatásáról számolt be az Új Magyar Szó című bukaresti napilapnak.

Romániában a hét végén zárultak le a felvételi jelentkezések és vizsgák. Összesen 71 magyar tannyelvű szakon hirdetett felvételit a BBTE, a legnépszerűbb még mindig az informatika. Túljelentkezés van testnevelés és mozgásterápia szakon is. Még mindig divatszakma az újságírás, a kommunikáció és a politológia.

A BBTE-n javult a felvételizők érettségi átlaga és nőtt a túljelentkezési arány a tavalyi évhez képest. Az idén két és félszer több diák jelentkezett, mint ahány államilag támogatott helyet biztosított az egyetem.

Csökkent a gazdasági szakok iránti érdeklődés. Csupán 223 felvételiző nyújtott be kérelmet a magyar közgazdasági szakok valamelyikére a BBTE-n.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karain – hasonlóan a BBTE helyzetéhez – a kommunikáció és közkapcsolatok szak bizonyult a legnépszerűbbnek, és sokan jelentkeztek a reál szakok közül a kertészmérnökire is. Hollanda Dénes dékán elmondta a lapnak, az újnak mondható angol–német–magyar fordítói szakon is túljelentkezés volt. A műszaki szakokra viszont kevesen jelentkeztek.

mti

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.