A törvény szerint a magán felsőoktatási intézmény nemzetközi felsőoktatási intézményként működhet, ha alapító okiratában annak határozza meg magát, illetve ha külföldi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján az Európai Gazdasági Térségről (EGT), illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban akkreditált. 

Feltétel továbbá, hogy az adott képzési ciklusban az általa indított szakok többségén a képzés idegen nyelven folyjon, illetve, hogy az állami elismeréséről szóló törvény hatálybalépését követően legalább három éve folyamatosan működjön. A törvény kitér rá: a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményben nem szükséges munkavállalási engedély az oktatási, tudományos kutatói, vagy művészeti alkotó tevékenységhez. Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény külföldi állam, illetve külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is jogosult.

Azoknak az osztott képzéseknek az indítására, amelyek az EGT-hez tartozó országokban államilag elismert képzésként működnek, nem szükséges a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye, elég a regisztrációs központ döntése. A törvényben foglaltak szerint a regisztrációs központ az indítási engedélyt megadja, és az intézmény a végzettség kiállítására jogosult, amennyiben a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény által kezdeményezett képzés a magyar végzettségi szintnek megfeleltethető. Az ilyen módon megszerzett oklevél szakképzettséget akkor tanúsít, ha a regisztrációs központ az indítási engedélyben megállapítja, hogy a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény által kezdeményezett képzés az oklevél által tanúsított végzettségi szinthez kapcsolódó magyar szakképzettségnek megfeleltethető.

A megszavazott törvény szerint a felsőoktatási intézmények fenntartói szeptember 1-jétől kezdődően kezdeményezhetik a regisztrációs központnál a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményi minősítést, az intézmény működési engedélyének módosítását.

Jogi Fórum(www.edupress.hu)