Rendben zajlottak az idei érettségi vizsgák

Az idei érettségi vizsgák rendben, rutinszerűen, konfliktus és mindenféle probléma nélkül zajlottak. Ez azt bizonyítja, hogy a kétszintű érettségi rendszer technikailag megvalósítható, bevált - mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • Eduline
Arató Gergely közölte: szükség van bizonyos korrekciókra, így az emelt szintű érettségi súlyának növelésére és a vizsgatárgyak számának mérsékelt csökkentésére. Azokból a tárgyakból, amelyekre a felsőoktatás nem tart igényt emelt szintű vizsgatárgyként, nem kell ilyen szintű érettségiztetést fenntartani. Ugyanakkor a későbbiekben is mindenkinek meg kell adni a jogot ahhoz, hogy saját nemzetiségi nyelvén tegye le a vizsgákat - közölte.

Arató Gergely beszélt arról, hogy 2010-től az orvos, állatorvos, fogorvos és gyógyszerész szakokra az orvosi egyetemek kötelező jelleggel írják majd elő az emelt szintű érettségi követelményét. Megemlítette, hogy szándékaik szerint nőni fog az emelt szintű érettségi szerepe a felsőoktatásba való bejutást meghatározó pontszámításban a következő években. Emlékeztetett arra, hogy a kurrens szakokra járóknál már ma is a hallgatók fele rendelkezik emelt szintű érettségivel.

Elmondása szerint az idén több mint 13 ezerrel volt magasabb az érettségizők száma az előző évi tavaszi vizsgaidőszakhoz képest, összesen 137 ezer 469-en érettségiztek. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy több mint 12 ezer diák a nyelvi előkészítő évfolyamok 2004-es bevezetésekor ötéves középiskolai képzésbe került, ezért ők korosztályuknál egy évvel később, idén tettek érettségi vizsgát.

 Idén 191 tárgyból volt középszintű és 87-ből emelt szintű vizsga, a diákok együttesen 494 ezer 773 vizsgát tettek le. Ebből 24 ezer 997 volt az emelt szintű; háromezerrel kevesebb mint tavaly. Az érettségik 3741 vizsgabizottság előtt zajlottak. Minden eddiginél alacsonyabb volt az emelt szintű írásbeli dolgozatok javítására érkezett vizsgázói észrevételek aránya (9,61 százalék).

Az államtitkár szerint a kétszintű érettségi rendszerben minden tanuló megtalálja a vizsgázásnak azt a formáját, amely megfelel ambícióinak. Érdekességként kitért arra, hogy a magyaron kívül matematikából és történelemből tíz, földrajzból hét, biológiából, informatikából és fizikából öt nyelven lehetett vizsgázni középszinten, testnevelésből pedig románul és szlovákul is vizsgázott egy-egy tanuló, ugyanúgy, mint emelt szinten beás nyelvből egy diák.

Arató Gergely az egyes iskolák által egyedileg akkreditált, középszintű vizsgatárgyak közül a buddhista vallást említette, amelyből egyetlen tanuló vizsgázott, illetve a diakónia - szeretetszolgálat - és ápolástan tárgyakat, amelyekből heten mérették meg tudásukat.

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.