Június 20-én hetedik alkalommal rendezik meg országszerte a Múzeumok Éjszakáját.
A rendezvény ötlete 1999-ben indult Franciaországból, nálunk 2003-ban szervezte meg először a kulturális tárca, 2005-re pedig európai mozgalommá nőtte ki magát. A nagyszabású esemény célja, hogy minél több látogató vonzzon a múzeumokba és galériákba. Az előző évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a rendezvény elérte a kívánt hatást, hiszen míg az első évben pár tízezren látogattak el a budapesti múzeumokba, addig a tavalyi évben 379 ezren voltak kíváncsiak a programokra országszerte. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter elmondta, hogy az idei éven a látogatószám megduplázódását várják.
Ez alkalomból a rendezvénysorozatban résztvevő 260 múzeumban késő éjszakáig lehet megtekinteni a jelenlegi nagy kiállításokat. A tárlatlátogatásokon kívül azonban számos mozgalmas és aktív program is várja az érdeklődőket, hiszen tűzzsonglőrködés, tánc- és színielőadások, különleges performanszok, zenei műsorok és érdekes beszélgetések izgalmas egyvelege zajlik majd több helyszínen.
2009-ben több újdonságot is bevezettek.
A korábbi évektől eltérően ebben az évben karszalag szolgál majd belépőjegyként, mellyel ingyenesen vehetők igénybe a BKV menetrendszerinti járatai is 16.00 órától hajnal 05.00 óráig, valamint az erre az alkalomra indított múzeumbuszok. Valamint a karszalag felmutatásával lehet a MÁV-START Zrt. által biztosított 50 % alkalmi kedvezménnyel menettérti jegyet vásárolni.
Először lesz idén múzeumi kerékpáros körjárat az OSZK és a Magyar Kerékpárosklub szervezésében. A túra a várból indul 21 órakor és a Városligetbe érkezik késő éjjel. Ez alkalomból több mint 100 férőhelyes ideiglenes kerékpártárolót telepítenek a várba.
A múzeumok programjai változó időben kezdődnek 18-24 óra között. Jegyeket a helyszínen illetve a BKV pénztáraiban lehet megvásárolni, felnőtteknek 1 300, gyermekeknek 600 forintért, hat éven aluliaknak pedig ingyenes a belépés. A részletes programok után érdeklődők tájékozódhatnak a muzeumokejszakaja.hu oldalról.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
