A szakképzés helyzetéről és a módosítások hatásairól értekeztek

Szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában címmel rendezett konferenciát a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány május 28-án, Budapesten. A szakmai párbeszéden szó esett a szakképzési hozzájárulást érintő törvénymódosítás hatásairól, amelyről Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezetője úgy nyilatkozott: az elszámolhatósági kör csökkent ugyan, de nem szűnt meg, a gyakorlati képzés biztosításának így is több pozitív gazdasági hatása van.

  • Edupress
Edupress
Minden munkáltatónak és nem átalányadózó egyéni vállalkozónak az éves bruttó bérköltség 1,5 százalékát a Szakképzési Alapba kötelezően be kell fizetnie, mint szakképzési hozzájárulást. A szakképzési hozzájárulás felhasználható a kötelezően befizetett összegen túl gyakorlati képzés megszervezésével, fejlesztési támogatás nyújtásával, saját munkavállalók képzésével vagy pénzbeli teljes befizetéssel.

Mátyus Mihály a konferencián tájékoztatott, az egyes adótörvények öt paragrafusának módosításával változott a szakképzési hozzájárulási törvény, illetve egy önálló törvénymódosítási javaslatot is elfogadott a parlament. Mint elmondta: július elsején lépnek életbe az adótörvények szakképzési hozzájárulásra vonatkozó azon módosításai, amelyek csökkentik az eddig teljesen elszámolható tárgyi-, anyag-, és ösztöndíjköltségeket a szakképzési hozzájárulásban."Az elfogadott adótörvények elsősorban a gyakorlati szakképzésben elszámolható tárgyi eszközök körét érintik, a gyakorlati képzést végző intézményeknél a tanulói juttatásként elszámolható összeget, a minimálbér 50 százalékát, a hiányszakmák esetében 70 százalékát a törvény 20 százalékra, hiányszakmákban 40 százalékra csökkentette. A gyakorlati képzést nyújtóknak így 10 százalék önerőt kell biztosítaniuk" - tájékoztatott a főosztályvezető. Hozzátette: az eddig korlátlanul elszámolható csoportos gyakorlati képzésre eszközölt beruházásokat a módosítás szerint nem lehet elszámolni, a továbbiakban csak a gyakorlati képzésben használt tárgyi eszközök javításának, karbantartásának az 50 százaléka számolható el. Módosult az oktatókra elszámolható bér a hozzájárulás terhére, eddig a minimálbér három-ötszöröse között lehetett az elszámolható összeg, ez most a minimálbér maximum két-háromszorosára csökkent - folytatta Mátyus Mihály.

Módosult továbbá az iskoláknak átadható fejlesztési hozzájárulás mértéke is, a felsőoktatási intézmények, illetve szakképző intézmények számára átadott hozzájárulás mértéke nem lehet nagyobb a szakképzésben részt vevő tanulói létszám és a gyakorlati hallgatói normatíva kétszeresének szorzatánál, ez körülbelül 212 ezer forint tanulónként egy évben - mondta a főosztályvezető.

Mátyus tájékoztatott, az önálló törvénymódosító javaslatként benyújtott és elfogadott, szakképzési hozzájárulási törvényt érintő módosításának, amelyet hétfőn fogadott el a parlament, négy célja volt, köztük a non profit gazdasági társulások hozzájárulási kötelezettségének szabályozása, valamint a szakiskolai ösztöndíj bevezetése, és azok forrásának biztosítása.
A szakképzési törvény módosításával kapcsolatban Szatmáry Kristóf Fideszes politikus hétfőn interpellációt nyújtott be a Parlamentben, amelyben az elmúlt évek tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: minden második szakmát tanuló diáknak van lehetősége szakmáját gyakorlati képzőhelyen elsajátítani, ez mintegy 44 ezer tanulószerződést jelent - mondta a képviselő.
Szatmáry szerint a támogatások csökkentése kevesebb, mint 10 milliárd forint megtakarítást eredményez, míg a törvény bevezetésével a tanulószerződések száma rövid távon akár 60-70 százalékkal is csökkenhet, aminek következményeként akár több száz vállalkozás is tönkremehet.

Kérdésként fogalmazta meg Szatmáry, hogy számoltak-e azzal, hogy csökkenhet a foglalkoztatás szintje, ha a gyakorlaton lévő tanulók 50 százalékos aránya 25 százaléka csökken? Herczog László szociális és családügyi miniszter parlamenti válaszában úgy fogalmazott: valószínű, hogy a törvényi változások valamelyest csökkenteni fogják a vállalkozások képzési hajlandóságát, szerinte azonban nem olyan drámai mértékben, ahogy azt Szatmáry Kristóf prognosztizálja. Herczog szerint a vállalkozások figyelembe fogják venni, hogy amennyiben nem folytatnak gyakorlati képzést, akkor elesnek például bizonyos támogatásoktól. Mátyus Mihály a nyilatkozatokkal kapcsolatban a konferencián elmondta: nem szeretne jóslásokba bocsátkozni a szakképzést érintő törvénymódosítások hatását illetően, azt azonban leszögezte: az elszámolhatósági kör csökkent ugyan, de nem szűnt meg. A főosztályvezetője három fontos pozitív gazdasági hatást hangsúlyozott a gyakorlati képzést biztosító vállalatokat illetően: az MPA képzési alaprész decentralizált keretből nyújtott támogatások elnyerését, a foglalkoztatott tanuló által előállított termék értékét, valamint a munkaerő-utánpótlás biztosításának lehetőségét. Az MPA képzési alapról Mátyus elmondta: egy része ugyan most zárolás alatt áll, de a tavalyi évről áthúzódott csaknem másfél milliárd forint elnyerhető összeg. Hozzátette: 2003-2008 között nagyjából 14-15 milliárd forintot nyertek el a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek az MPA képzési alapból.

Forrás: Edupress
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.