Az NYME veszi át a zalaegerszegi mechatronikai mérnök képzést

Együttműködési megállapodást kötött május 28-án a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) és annak Faipari Mérnöki Kara Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítvánnyal a mechatronikai mérnök képzés átvételéről és folytatásáról. Zalaegerszegen 2002 szeptemberében indult el a műszaki felsőoktatás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karának szárnyai alatt.

  • Edupress
Edupress
A BME Gépészmérnöki Kara 2002 szeptemberében indította el a főiskolai szintű gépészmérnöki szakot gyártástechnológia-informatika szakiránnyal. 2004-ben a kínálat mechatronika szakiránnyal egészült ki, amely 2006-ban bolognai rendszerű mechatronikai mérnök BSc szakká alakult. 2008 szeptemberében a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Műegyetem és a Pécsi Tudományegyetem együttműködési megállapodást írt alá egy zalaegerszegi Regionális Tudásközpont létrehozásáról, illetve megegyezés született arról is, hogy a BME a tudásközponton belül az innovációval, kutatás-fejlesztéssel, továbbképzéssel foglalkozik, a BSc szintű nappali oktatást pedig az a felsőoktatási intézmény veszi át, amely vállalja a képzés hosszú távú működtetését, és amelyet integrációs partnerként a zalaegerszegi önkormányzat is támogat. Az előzetes megállapodást követően a tárgyalások nyertese a NYME lett.

A május 28-án kötött együttműködési megállapodás szerint a NYME 2010 szeptemberében indítja el Zalaegerszegen a mechatronika BSc nappali képzést, amelyet a zalaegerszegi önkormányzat legalább olyan mértékben támogat, mint korábban a BME képzését - tájékoztatta az intézmény az Edupresst. A minőségi oktatásért, a hallgatóknak nyújtott szakszerű ismeretekért a Faipari Mérnöki Kar vállal garanciát, amely egyébként a teljes oktatási folyamatot irányítja. Zalaegerszegi Oktatási és Kutatási Központjában a kar helyi minősített oktatókat és kutatókat is alkalmaz.

Emellett az önkormányzat egy egységes zalaegerszegi kampusz kialakítását is tervezi a volt Petőfi honvédlaktanya helyén. Ezért a Zalaegerszegi Oktatási és Kutatási Központ a kampusz területén, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének telephelyén működik, ahol az oktatáshoz szükséges multimédiás előadótermek, oktatástechnikai eszközök, a hallgatói ügyvitel lebonyolításához szükséges helyiségek is rendelkezésre állnak. Az önkormányzat elkötelezettséget vállal az egyetem regionális szerepének erősítésére, és a zalai térségben a beiskolázási folyamat támogatására. A városban, megyében és a régióban működő vállalatok jelentős szakképzési hozzájárulással támogatják a zalaegerszegi műszaki képzést.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.