Az NYME veszi át a zalaegerszegi mechatronikai mérnök képzést

Együttműködési megállapodást kötött május 28-án a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) és annak Faipari Mérnöki Kara Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítvánnyal a mechatronikai mérnök képzés átvételéről és folytatásáról. Zalaegerszegen 2002 szeptemberében indult el a műszaki felsőoktatás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karának szárnyai alatt.

  • Edupress
Edupress
A BME Gépészmérnöki Kara 2002 szeptemberében indította el a főiskolai szintű gépészmérnöki szakot gyártástechnológia-informatika szakiránnyal. 2004-ben a kínálat mechatronika szakiránnyal egészült ki, amely 2006-ban bolognai rendszerű mechatronikai mérnök BSc szakká alakult. 2008 szeptemberében a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Műegyetem és a Pécsi Tudományegyetem együttműködési megállapodást írt alá egy zalaegerszegi Regionális Tudásközpont létrehozásáról, illetve megegyezés született arról is, hogy a BME a tudásközponton belül az innovációval, kutatás-fejlesztéssel, továbbképzéssel foglalkozik, a BSc szintű nappali oktatást pedig az a felsőoktatási intézmény veszi át, amely vállalja a képzés hosszú távú működtetését, és amelyet integrációs partnerként a zalaegerszegi önkormányzat is támogat. Az előzetes megállapodást követően a tárgyalások nyertese a NYME lett.

A május 28-án kötött együttműködési megállapodás szerint a NYME 2010 szeptemberében indítja el Zalaegerszegen a mechatronika BSc nappali képzést, amelyet a zalaegerszegi önkormányzat legalább olyan mértékben támogat, mint korábban a BME képzését - tájékoztatta az intézmény az Edupresst. A minőségi oktatásért, a hallgatóknak nyújtott szakszerű ismeretekért a Faipari Mérnöki Kar vállal garanciát, amely egyébként a teljes oktatási folyamatot irányítja. Zalaegerszegi Oktatási és Kutatási Központjában a kar helyi minősített oktatókat és kutatókat is alkalmaz.

Emellett az önkormányzat egy egységes zalaegerszegi kampusz kialakítását is tervezi a volt Petőfi honvédlaktanya helyén. Ezért a Zalaegerszegi Oktatási és Kutatási Központ a kampusz területén, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének telephelyén működik, ahol az oktatáshoz szükséges multimédiás előadótermek, oktatástechnikai eszközök, a hallgatói ügyvitel lebonyolításához szükséges helyiségek is rendelkezésre állnak. Az önkormányzat elkötelezettséget vállal az egyetem regionális szerepének erősítésére, és a zalai térségben a beiskolázási folyamat támogatására. A városban, megyében és a régióban működő vállalatok jelentős szakképzési hozzájárulással támogatják a zalaegerszegi műszaki képzést.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.