Az NYME veszi át a zalaegerszegi mechatronikai mérnök képzést

Együttműködési megállapodást kötött május 28-án a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) és annak Faipari Mérnöki Kara Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítvánnyal a mechatronikai mérnök képzés átvételéről és folytatásáról. Zalaegerszegen 2002 szeptemberében indult el a műszaki felsőoktatás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karának szárnyai alatt.

Edupress

Edupress

A BME Gépészmérnöki Kara 2002 szeptemberében indította el a főiskolai szintű gépészmérnöki szakot gyártástechnológia-informatika szakiránnyal. 2004-ben a kínálat mechatronika szakiránnyal egészült ki, amely 2006-ban bolognai rendszerű mechatronikai mérnök BSc szakká alakult. 2008 szeptemberében a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Műegyetem és a Pécsi Tudományegyetem együttműködési megállapodást írt alá egy zalaegerszegi Regionális Tudásközpont létrehozásáról, illetve megegyezés született arról is, hogy a BME a tudásközponton belül az innovációval, kutatás-fejlesztéssel, továbbképzéssel foglalkozik, a BSc szintű nappali oktatást pedig az a felsőoktatási intézmény veszi át, amely vállalja a képzés hosszú távú működtetését, és amelyet integrációs partnerként a zalaegerszegi önkormányzat is támogat. Az előzetes megállapodást követően a tárgyalások nyertese a NYME lett.

A május 28-án kötött együttműködési megállapodás szerint a NYME 2010 szeptemberében indítja el Zalaegerszegen a mechatronika BSc nappali képzést, amelyet a zalaegerszegi önkormányzat legalább olyan mértékben támogat, mint korábban a BME képzését - tájékoztatta az intézmény az Edupresst. A minőségi oktatásért, a hallgatóknak nyújtott szakszerű ismeretekért a Faipari Mérnöki Kar vállal garanciát, amely egyébként a teljes oktatási folyamatot irányítja. Zalaegerszegi Oktatási és Kutatási Központjában a kar helyi minősített oktatókat és kutatókat is alkalmaz.

Emellett az önkormányzat egy egységes zalaegerszegi kampusz kialakítását is tervezi a volt Petőfi honvédlaktanya helyén. Ezért a Zalaegerszegi Oktatási és Kutatási Központ a kampusz területén, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének telephelyén működik, ahol az oktatáshoz szükséges multimédiás előadótermek, oktatástechnikai eszközök, a hallgatói ügyvitel lebonyolításához szükséges helyiségek is rendelkezésre állnak. Az önkormányzat elkötelezettséget vállal az egyetem regionális szerepének erősítésére, és a zalai térségben a beiskolázási folyamat támogatására. A városban, megyében és a régióban működő vállalatok jelentős szakképzési hozzájárulással támogatják a zalaegerszegi műszaki képzést.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Közoktatás

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.

Közoktatás

Több ezer köznevelésben dolgozó érzi azt, hogy nem mondhatja el következmények nélkül a véleményét – ez derül ki a PDSZ felméréséből

Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.

Közoktatás

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont kellett tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakokra

Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.

300 esetben intézkedtek az iskolaőrök az elmúlt tanévben, volt, hogy a diákok hozzátartozóival szemben

Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.

Újabb javaslatok érkeztek a közoktatás megtisztítására

Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.