Lángoló nap az angyalok földjén

Az angyalföldi Láng-sporttelep adott otthont annak a sportnapnak, amelyen a főrendező Forrai Magániskola, valamint az Abszolut TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központok) rendszerében működő intézetek diákjai, köztük mi, a Schola Europások, villanthatták fel testi és szellemi repertoárjuk lángoló bőségét.

  • Eduline
A megnyitó ceremónia frappánsan rövidre lett szabva, majd következhetett a bemelegítés. Erről persze leginkább a helyszín felett korlátlan magabiztossággal „uralkodó” Nap gondoskodott, amely a versenyszellem mellett testünk hőfokát is alaposan felmelegítette. A stadion műfüves pályáján a különböző tréfás váltóversenyeken intézményenként négy sporttárs alkotta a vetélkedő csapatokat. Itt iskolánk büszkén képviselte az ismert olimpiai alapeszmét: számunkra valóban nem a győzelem, hanem a részvétel volt a fontos… Mindent összevetve alig maradtunk le a dobogóról. Elméleti síkon azonban brillíroztunk, a KRESZ-teszt például igen jól sikerült! Remekül éreztük magunkat, melynek bizonysága a képeken is átsüt – legalább annyira, mint a Nap...

Osztályunk erős fiú csapata mindeközben a kiváló minőségű füves pályán ádáz csatákat vívott a focilabda után náluk hol jobban, hol kevésbé ügyesen loholó ellenfelekkel. Hét együttes 5+1-es felállásban focizott.

A mieink igen dicséretes módon meg is szerezték a harmadik helyet és elmondásuk szerint csupán pár lőtt gól hiánya (valamint a számukra következetesen rossz helyen található kapufa) tehetett arról, hogy nem ők emelhették magasra – az amúgy nem létező – serleget.
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.