Pécsi középiskolás lány nyert egyetemi ösztöndíjat

A Közép-európai Egyetem Üzleti Kara 2009 januárjában nyílt versenyt hirdetett, melynek során. a résztvevő középiskolásoknak politikai, gazdasági és általános műveltségbeli tudásukról kellett számot adniuk.

  • Eduline

A verseny első fordulója főként a közép-kelet-európai régiót érintő politikai, társadalomtudományi és gazdasági ismereteket mérte fel, hiszen az iskola új, transznacionális képzési programjának alapvető célja ezen térség jövendő gazdasági vezetőinek kinevelése, akik ismerik a legsikeresebb globális megoldásokat és ugyanakkor beható tudással rendelkeznek a piacok politikai, társadalmi, kulturális és környezetvédelmi helyzetével, realitásaival kapcsolatban is. A második fordulón – az SAT elnevézésű hivatalos amerikai stílusú felvételi megírásában - legjobban teljesítő diák szeptembertől felvételt és ösztöndíjat nyert az egyetem Kettős Diplomás Nemzetközi Gazdálkodás képzésére (Dual Degree in Inernational Business) melyet a milánói Bocconi Egyetemmel közösen indít.

A versenyt a pécsi Leőwey Klára Gimnázium végzős diákja, Pfiszterer Kata nyerte, aki saját bevallása szerint mindig arról álmodott, hogy nemzetközi környezetben tanulhasson, és később egy nemzetközi szervezetben dolgozhasson. Kata fiatal kora ellenére széleskörű tapasztalatokat szerzett már különféle diákszervezetekben, illetve három idegen nyelvet már most felső fokon beszél.

Nyelvtudását bőven lesz lehetősége kamatozatni a CEU Business School-ban, hiszen az iskolában tanuló diákok jelenleg több, mint 50 országból érkeztek; és csupán egyötödük magyar: "A CEU Business School fennálása óta a világ több mint 70 országából érkező tanulóknak ítélt oda ösztöndíjakat, ezzel is támogatva a legkiválóbb üzleti vezetők képzését. A gyakran több tízezer tanulót befogadó egyetemeken is természetesen sok a külföldi diák, de attól, hogy egy ezerötszáz fős évfolyamon van 50 nemzetközi tanuló és a többiek az egyetem anyaországából érkeztek, a környezet nem válik nemzetközivé. A CEU Business School padsoraiban szinte bizonyos, hogy az ember egy másik ország szülötte mellé ül le.” – magyarázza Paul Garrison dékán, hogy mit jelent az iskola által teremtett, valóban nemzetközi környezet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.