A Facebook mégsem rontja a jegyeket?

Egy friss kutatás cáfolta egy korábbi tanulmány eredményeit, miszerint a Facebook-ot használó fiataloknak rosszabb a tanulmányi átlaga társaikéhoz képest.

  • Eduline

Azok a felsőoktatási tanulók, akik rendszeresen használják a Facebook-ot, kevesebb időt töltenek tanulással, így a tanulmányi eredményük átlaga is alacsonyabb értéket mutat, mint azon hallgatóké, akik nem tagjai közösségi weboldalaknak – állította egy statisztikai jellegű egyetemi tanulmány.

A hír hallatára nem egy szülő tette feketelistára a közösségi oldalt, ám feltupírozott kedvüket lecsillapíthatja egy friss kutatás, mely nem talált erőteljes kapcsolatot a népszerű weboldal és a rossz jegyek között.

„Nem találtunk egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Facebook használat kapcsolatban van az alacsony tanulmányi átlaggal” – mondta Eszter Hargittai, a Northwestern University kommunikációs szakembere.

A kutatók a vizsgálódás során három különböző forrású adatbázisból dolgoztak: több mint ezer Illinois-i és Chicago-i főiskolai hallgató adatai mellett, kettő, 14-23 éves amerikai fiatalokról szóló reprezentatív felmérést használtak. A széleskörű, minden társadalmi réteget érintő, és adott korcsoportot átfogó adatokban keresgélve mégsem találtak jelentős negatív kapcsolatot a tanulmányi átlag és a Facebook-használat között.

„Feltételezésem szerint maga a Facebook használat – amit ezek a kutatások mértek – nem általánosíthatók az iskolai eredményekre” – mondta Hargittai, akinek kutatási területe a web politikai és társadalmi jelentőségének vizsgálata. A kutatás szerint a közösségi weboldalakat használó diákok „kikezdése” erősen emlékeztet a néhány évvel ezelőtti hasonló helyzetre, amikor a TV és a mozi hatásaiban találtak mindig valami kivetnivalót.

„A világhálót, és a közösségi weboldalakat is többféleképpen lehet használni, sok felhasználó számára hasznos, míg vannak, akik kevésbé találják meg számításaikat. Nem az a lényeg, hogy melyik oldalt használják, sokkal fontosabb az, hogy mit csinálnak ezeken a site-okon” – mondta Hargittai. „A kapcsolatok ápolása ezen keresztül kifejezetten előnyös is lehet, például.”

Ebből kifolyólag egyértelműen azt sem lehet kijelenteni, hogy a Facebook használatnak soha nem árthat a tanulmányi előmenetelnek.

„Ha egy diák a drága idejét nem a tanulásra fordítja, hanem a Facebook-on tölti, annak eredménye meglátszik a teljesítményén, de ugyanez bármilyen más tevékenységre is igaz” – tette hozzá Hargittai. „Egy biztos, jóval több, és alaposabb kutatás szükséges ahhoz, hogy kimutassuk, a közösségi hálózatok miként hatnak bizonyos tevékenységekre, legyen az tanulás, vagy munka.”

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.