A sikeres vizsga receptje a Műszaki Egyetemen

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán mérnök informatikus szakra járok. Eddig még nem volt érkezésem túl sokat foglalkozni azzal, hogy megemlékezzek bejegyzés formájában a vizsgaidőszakról, pedig számomra már hétfőn elkezdődött. A KTH-s időszámítás szerint még csak pótlási hét van, de szerencsére most is van vizsga, így akinek nem kell pótolni semmit (mert nem lógta el az órák 80%-át), az nekifuthat egy BSZ* vizsgának péntek reggel.

  • Eduline
Így teszek én is. A lazítsunk vizsgaidőszak előtt, kicsit túl lazítósra sikeredett, úgyhogy most már kapkodás jellege van a felkészülésnek. Még van a holnapi nap, aztán gyerünk, csobbanás a mélyvízbe. Mellesleg a bsz vizsgáról érdemes tudni, hogy tökéletes felkészültség nélkül nem nagyon érdemes elmenni, mert nagy az esélye (inkább nagyon nagy, sőt valószínű), hogy bukás lesz a vége.

A vizsga menete (előző félévből kiindulva) a következő: tételhúzás, kidolgozás. Mikor úgy érzem, hogy elég lelki erőt gyűjtöttem a megmérettetésre, akkor jelentkezem és a következő beérkező vizsgáztató tanárral keresünk egy kellemes helyet, ahol elcseveghetünk az érdekfeszítő matematikai problémákról. Átnézi, hogy miket is írogattam a papírra, majd esetleg belekérdez, ha minden ok, akkor a többi tételből véletlenszerűen tesz fel kérdéseket, hogy lássa, tényleg tudok és nem csak szerencsém volt, hogy azt a tételt húztam, amit megtanultam.

A lényeg az időzítésen és a tárgyanyag szempontjából irreleváns tudáson van. Magyarán jó vizsgáztató tanárt kell kifogni. És itt van egy pici játék a dologban, mert ha már megvan, hogy kinél szeretnék vizsgázni, akkor olyan időpontban jelentkezek, amikor várható a kívánt vizsgáztató felbukkanása. Szinte minden ezen múlik, legalábbis sok esetben. Persze lehet, hogy csak a tömeghisztéria hatása, hogy egy-egy szigorúbb tanárnál mindenki rosszabbul teljesít és ezért nagyobb a bukási arány. De lehet, hogy tényleg többen buknak egyes tanároknál. Ilyen fejtegetésekbe botor dolog lenne belemenni.

*BSZ = Bevezetés a Számításelméletbe (II.)

Az írásért köszönet illeti tmichel-t, aki a vizsgaidőszak alatt időt szakít tapasztalatainak megosztására. Internetes blogja itt olvasható

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.