Hogyan készülj fel egy éjszaka alatt a történelem érettségire?

Múltunk: tele tényekkel, dátumokkal, eseményekkel – hogyan lehet mindezt megjegyezni? Adunk néhány tippet, hogyan készítsd fel magad a szerdai megmérettetésre!

  • Eduline

Amennyiben nem tanultál az elmúlt 4 évben, vagy legalább az utóbbi hat hónapban, nehéz feladat előtt állsz, hiszen képtelenség mindent megtanulni egy éjszaka alatt. Ezzel a módszerrel talán mentheted még, ami menthető - emellett azok is kipróbálhatják, akik szeretnék alaposabban elmélyíteni, rendszerezni tudásukat.

 

1. Vedd elő a tételeket, és mindegyikhez tanulj meg öt fontos dátumot, eseményt, vagy adatot – ez a minimum. Próbáld meg vizuálisan megközelíteni a témát. Sok ember jobban emlékszik egy képre, mint számokra.

 

2. Minden tételhez készíts egy időrendet, pontosan milyen sorrendben követték egymást, illetve abban az időintervallumban párhuzamosan milyen események zajlottak a világban.

 

3. Ezeket alaposan nézd át, több alkalommal is, de ne magold, fontos, hogy a sorrendiség logikára épüljön, értsd meg, mi, miért történt. Az elvont dolgokhoz is társíts képet, az elkészített időrendi sorrendedre úgy tekints, mint egy kisfilmre. Ez a sok vizuális elem segíteni fog a memorizálásban.

 

4. Amint megvagy az összes tétellel, pihenj egyet, majd vegyél elő egy üres lapot, és írd le, amit megtanultál. Ezt követően vesd össze a jegyzeteiddel, így kiderülhet számodra, hol vannak még hiányosságaid. Ezeket újra nézd át.

 

5. Tedd ezt mindaddig, amíg nem sikerül hibátlanul visszaadnod azt, amit megtanultál.

 

6. Készíts listát az időrendbe tett eseményekhez tartozó kulcsemberekről. Mindazonáltal, a történelem több mint nevek és dátumok halmaza: fordíts külön figyelmet a nagyobb irányzatokra, folyamatokra. Tegyél fel magadnak olyan kérdéseket, amik az érettségin várhatók (ebben a történelem tanárod segíthet), és válaszold meg.

 

7. Tekints rá úgy, mint egy nagy egészre. Gondold át, hogy X időben miért volt fontos Y esemény. Miért kell megtanulnod, milyen hatása volt a további eseményekre.

 

8. Gondold át az egészet a változás jegyében. Mi volt alapjaiban más A időben, milyen események következtek be B időpontig, és mi változott?

 

9. Nézd át a történelem nagy átmeneteit és korszakait. Például, milyen nagy különbségek voltak az ipari forradalom előtti, és utáni időszakok között. Sosem árt, ha megtanulod az ősművészettől vagy az antikvitástól kezdve milyen korszakokon (román stílus, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika) haladt át a történelem, egészen a 19. századi stílusáramlatokig, és a 20. századi irányzatokig.

 

10. Ha nem is az éjszaka folyamán, de érdemes csoportos tanulást szervezni osztálytársakkal. Együtt dolgozva könnyebben meg lehet érteni az anyagot, emellett akkor tanulsz meg valamit igazán, mialatt valakinek elmagyarázod.

 

11. Miután mindezzel megvagy, érdemes másnap reggel egyszer átnézned az egészet újra. Emellett érdemes tájékozódnod a memóriafokozó, illetve tanulási módszerekről, technikákról.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.