Egymillió forint értékben nyerhet hangszert minden általános és középiskolás gyermek, aki részt vesz a Hangfoglaló Hétfő elnevezésű ének-zenei versenyen május 25-én. Lényege, hogy a jelentkező iskolás csoport előadja aznap délelőtt a „Zene nélkül mit érek én” című dalt, képben és hangban rögzíti, és feltölti a netre. A videókra szavazni lehet, a győztes pedig ízlése, igénye szerint kap hangszereket, hangtechnikai berendezéseket.
A „Zene nélkül mit érek én” előadására buzdít a programot szervező Hangszeresek Országos Szövetsége (Hanosz) valamint a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSz). A játék lényege, hogy május 25-én, hétfőn 11 órai kezdettel minél több általános és középiskolás énekelje, vagy játssza el a dalt. Az előadásról felvételt kell készíteni, a YouTube-ra tenni, és a linkjét elküldeni a szervezőknek a [email protected] e-mail címre. A videók felkerülnek a Hangfoglalasonline.hu oldalra, melyen szavazni lehet a produkciókra. Az első öt legtöbb voksot gyűjtő produkció közül a zsűri, vagyis a Hanosz és az MZMSz egy-egy vezetője, valamint Lukács László, a Tankcsapda frontembere és Benkő László, az Omega tagja dönti el, melyik a legjobb. A győztes 1 millió forint értékben kap igénye és ízlése szerint hangszert, illetve hangtechnikai felszerelést.
A Hangfoglaló Hétfő nevű ének-zenei verseny miértjéről Andrásik Remo, a Hanosz főtitkára elmondta: „Sok szempontból szükséges ma Magyarországon népszerűsíteni a zene, a zenélés gondolatát. A zenetanulás hat a gyermekek és ifjúkorúak személyiségfejlődésre, valamint az oktatás egyéb területeire. Számos magyar és nemzetközi kutatás igazolja, hogy a zenét tanuló, az aktívan zenélő diákok más tárgyak tanulása során is az átlagosnál jobb eredményeket érnek el. A mai középiskolás korú diákok nagyjából 10 százaléka tanul vagy játszik valamilyen hangszeren. Ez az arány lényegesen alacsonyabb az európai átlagnál, de az is elmarad az Egyesült Államokbeli 50 százalékos aránytól.”
A versenyre bármely magyarországi, vagy határon túli magyar általános és középiskola, annak osztálya, zenekara, vagy egyszerűen csak diákokból alakult csoport jelentkezhet. Feltétel, hogy hangszeres előadás esetén minimum 4, énekes előadásnál minimum 12 fő adhat be nevezést. Egy diák csak egy produkcióban szerepelhet. S. Nagy István és Máté Péter művének szövegét, jellegzetes dallamát megváltoztatni nem lehet. A nevezés díjtalan, és a május 25-én, 11 órától kezdődő felvétel beküldésével történik. A határidő május 31., 24 óra, szavazni innentől lehet június 12-ig. Az eredményhirdetés június 15-én lesz.
A győztes a hangszereken kívül fellépési lehetőséget is kap az október 2-ától 4-éig tartó Vodafone Hangfoglalás 2009 rendezvényen.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
