Egymillió forint értékben nyerhet hangszert minden általános és középiskolás gyermek, aki részt vesz a Hangfoglaló Hétfő elnevezésű ének-zenei versenyen május 25-én. Lényege, hogy a jelentkező iskolás csoport előadja aznap délelőtt a „Zene nélkül mit érek én” című dalt, képben és hangban rögzíti, és feltölti a netre. A videókra szavazni lehet, a győztes pedig ízlése, igénye szerint kap hangszereket, hangtechnikai berendezéseket.
Eduline
A „Zene nélkül mit érek én” előadására buzdít a programot szervező Hangszeresek Országos Szövetsége (Hanosz) valamint a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSz). A játék lényege, hogy május 25-én, hétfőn 11 órai kezdettel minél több általános és középiskolás énekelje, vagy játssza el a dalt. Az előadásról felvételt kell készíteni, a YouTube-ra tenni, és a linkjét elküldeni a szervezőknek a [email protected] e-mail címre. A videók felkerülnek a Hangfoglalasonline.hu oldalra, melyen szavazni lehet a produkciókra. Az első öt legtöbb voksot gyűjtő produkció közül a zsűri, vagyis a Hanosz és az MZMSz egy-egy vezetője, valamint Lukács László, a Tankcsapda frontembere és Benkő László, az Omega tagja dönti el, melyik a legjobb. A győztes 1 millió forint értékben kap igénye és ízlése szerint hangszert, illetve hangtechnikai felszerelést.
A Hangfoglaló Hétfő nevű ének-zenei verseny miértjéről Andrásik Remo, a Hanosz főtitkára elmondta: „Sok szempontból szükséges ma Magyarországon népszerűsíteni a zene, a zenélés gondolatát. A zenetanulás hat a gyermekek és ifjúkorúak személyiségfejlődésre, valamint az oktatás egyéb területeire. Számos magyar és nemzetközi kutatás igazolja, hogy a zenét tanuló, az aktívan zenélő diákok más tárgyak tanulása során is az átlagosnál jobb eredményeket érnek el. A mai középiskolás korú diákok nagyjából 10 százaléka tanul vagy játszik valamilyen hangszeren. Ez az arány lényegesen alacsonyabb az európai átlagnál, de az is elmarad az Egyesült Államokbeli 50 százalékos aránytól.”
A versenyre bármely magyarországi, vagy határon túli magyar általános és középiskola, annak osztálya, zenekara, vagy egyszerűen csak diákokból alakult csoport jelentkezhet. Feltétel, hogy hangszeres előadás esetén minimum 4, énekes előadásnál minimum 12 fő adhat be nevezést. Egy diák csak egy produkcióban szerepelhet. S. Nagy István és Máté Péter művének szövegét, jellegzetes dallamát megváltoztatni nem lehet. A nevezés díjtalan, és a május 25-én, 11 órától kezdődő felvétel beküldésével történik. A határidő május 31., 24 óra, szavazni innentől lehet június 12-ig. Az eredményhirdetés június 15-én lesz.
A győztes a hangszereken kívül fellépési lehetőséget is kap az október 2-ától 4-éig tartó Vodafone Hangfoglalás 2009 rendezvényen.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.