Közel hetven első helyet szerzett az SZTE az OTDK-n
Az utóbbi évek legjobb eredményét érték el a Szegedi Tudományegyetem hallgatói a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia tizenhat szekciójának versenyein. A 2009. áprilisában megrendezésre került OTDK-n a szegedi hallgatók 184 dobogós helyezést – köztük 67 első, 55 második és 62 harmadik díjat – szereztek, de több mint öt tucat különdíjat és dicséretet is elnyertek.
Eduline
A legutóbbi, 2007-es tanulmányi versenyen elért sikereiket is felülmúlták a Szegedi Tudományegyetem hallgatói az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A szegedi hallgatók több szekcióban is az ország legjobbjainak bizonyultak és az egyetem több kara is abszolút első lett a karok országos rangsorában.
Idén is az egyetem Természettudományi- és Informatikai Karának hallgatói nyerték el a legtöbb dobogós helyezést (78) és egyben első díjat (27). Története legjobb eredményét érte el az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, mely 12 díjazott dolgozatával a legeredményesebbnek bizonyult az ország jogi karai közül az Állam- és Jogtudományi Szekcióban. Tarolt a Szegedi Tudományegyetem az OTDK Közgazdaságtudományi Szekcióján is. A rendezvényen az egyetem hallgatóinak 13 bemutatott dolgozatából 11 díjazott lett, mellyel az egyetem abszolút első lett a karok rangsorában, megelőzve olyan intézményeket, mint a Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara vagy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara.
A legnépesebb Humán Tudományi Szekciónak otthont adó SZTE Bölcsészettudományi Kar az első helyek számát tekintve bizonyult a legsikeresebbnek (SZTE: 14, ELTE:12), de az intézményenként induló és helyezést elért diákok arányát összevetve is a szegediek lettek a legeredményesebbek: csaknem minden második dolgozat szerzett helyezést. Kiemelendő továbbá a kar pszichológushallgatóinak szereplése is. Ők huszonkét dolgozattal szerepeltek Pécsett, és összesen tizenkét díjat hoztak el: ezzel az SZTE Pszichológiai Intézet lett az ország legeredményesebb képzőhelye.
Első díjat hoztak el tudományterületükön a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, a Mérnöki Kar és a Mezőgazdasági Kar hallgatói is.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
