Braille írásos e-könyv olvasó

Az elektronikus könyvolvasók forradalmasíthatják a gyengén látók és vakok olvasási lehetőségeit is.

  • Eduline

Négy kutató (Seon-Keun Park, Byung-Min Woo, Sun-Hye Woo & Jin-Sun Park) megtervezte és bemutatta az első Braille e-könyv olvasót, melynek elektroaktív polimer felületén elektromágneses jelekkel dinamikus módon lehet előállítani a Braille írásra jellemző tapintható írásjeleket – írja az IOT.

Bár az EAP technológiát alkalmazó Braille e-könyv olvasó kicsit vaskosabb, mint a már-már papírvékonyságúra karcsúsított „hagyományos” e-könyv olvasók, a speciális eszköz így is hihetetlen segítség lehet a látásukban korlátozott embertársaink számára.

Egy Braille írással készülő könyv átlag kétszer annyi lapot tartalmaz, mint a látóknak készülő változat, így előállítási költsége is az egekbe nő, ami nyilvánvaló korlátja jelenleg is annak, hogy fogyatékkal élő embertársaink akárcsak a legalapvetőbb irodalmi művek teljes választékát is elérhessék „saját nyelvükön”.

A még csak elképzelésként bemutatott e-Braille olvasó, - ha valaha kapható lesz, - az oktatásban is jelentős szerepet kaphat, valódi esélyegyenlőséget adva ezzel a hátránnyal élő gyerekeknek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.