Braille írásos e-könyv olvasó

Az elektronikus könyvolvasók forradalmasíthatják a gyengén látók és vakok olvasási lehetőségeit is.

  • Eduline

Négy kutató (Seon-Keun Park, Byung-Min Woo, Sun-Hye Woo & Jin-Sun Park) megtervezte és bemutatta az első Braille e-könyv olvasót, melynek elektroaktív polimer felületén elektromágneses jelekkel dinamikus módon lehet előállítani a Braille írásra jellemző tapintható írásjeleket – írja az IOT.

Bár az EAP technológiát alkalmazó Braille e-könyv olvasó kicsit vaskosabb, mint a már-már papírvékonyságúra karcsúsított „hagyományos” e-könyv olvasók, a speciális eszköz így is hihetetlen segítség lehet a látásukban korlátozott embertársaink számára.

Egy Braille írással készülő könyv átlag kétszer annyi lapot tartalmaz, mint a látóknak készülő változat, így előállítási költsége is az egekbe nő, ami nyilvánvaló korlátja jelenleg is annak, hogy fogyatékkal élő embertársaink akárcsak a legalapvetőbb irodalmi művek teljes választékát is elérhessék „saját nyelvükön”.

A még csak elképzelésként bemutatott e-Braille olvasó, - ha valaha kapható lesz, - az oktatásban is jelentős szerepet kaphat, valódi esélyegyenlőséget adva ezzel a hátránnyal élő gyerekeknek.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.