Egy brit tanárnő azt állítja, hogy a tanintézetek építése során használt azbeszttől kapott rákot. A szakszervezet sürgeti a káros építőanyag mielőbbi eltávolítását az iskolai épületekből.
Végső stádiumban van a rákbetegsége annak a brit tanárnőnek, aki szerint évtizedekig az azbeszt káros hatásainak kitéve tanított. Esete újra felhívja a figyelmet az egészségre ártalmas építőanyag veszélyeire.
Carole Hagedornnál mezoteliomát (a mellhártya és a hashártya daganata) találtak, melynek az azbeszten és a természetben előforduló erionit szálakon kívül nincs más hitelesen bizonyított oka. Ezért is vezetik vissza minden mezoteliomás beteg esetében a kiváltó okot munkahelyi ártalomra. A daganatos megbetegedés diagnosztikus nehézségei miatt ritkán ismerik fel idejekorán, általában már a végső fázisban derül ki.
A tanárnő esetében is több mint húsz évig fejlődött a daganat, mire tavaly júniusban észrevették. A beteg 30 évig tanított azbesztes iskolában Anglia-szerte. A jelenleg 58 éves pedagógus visszavonult, rákja gyakorlatilag gyógyíthatatlan. Emiatt az azbeszt eltávolítása mellett kampányol.
„Miért kéne azt feltételeznie egy tanárnak, hogy ipari betegség kockázatának van kitéve” – kérdezte. „A fájdalom rosszabb, mint a tüdőrák esetében. Nekem már végem, de ahhoz még nem késő, hogy felszámoljuk az összes azbesztet.”
Hagedorn azt állítja, hogy a brit kormány iskola-felújítási programja, a Building Schools for the Future (BSF), keretében végzett átépítések során bizony az azbesztet érintetlenül hagyták, ahol nem volt szükség teljes mennyezetcserére. Ezekben az iskolákban, noha a legfejlettebb technológiák is megtalálhatók, a mai napig porladnak a mennyezetből a rákkeltő azbeszt szálak.
„Rengeteg hallani az innovációról, ám a kormánynak védenie kell az ország polgárainak életét is. Az azbesztet el kell távolítani!” – nyomatékosította a tanárnő.
Az elmúlt 25 évben 178 tanár halt meg mezoteliomában. Több ezer iskolát 1930 és 1980 között építettek, mikor az azbeszt általánosan elfogadott építőanyag volt a mennyezetekhez, falbélésekhez és szigetelésekhez. A brit rákkutató központ szerint 1968 óta emelkedik a mezotelioma miatt elhunyt emberek száma, évente 2 ezer áldozatról tudnak, noha 1980 óta csökkent az azbeszt jelenléte.
A probléma súlyosságát erősíti, hogy egy walesi tanár azt állítja: látta a gyerekeket, amint egy azbesztdarabbal fociznak az iskolaudvaron. Hank Roberts volt londoni tanár szerint az iskolák nagy részét 20 évre tervezték. „Ennek ellenére harmadik, negyedik évtizede használjuk őket. Szivárognak belőlük a gyilkos szálak, mállanak szét, és a tanárok, valamint a diákok nap mint nap ott töltik idejük nagy részét.” A pedagógusok követelik, hogy 2012-ig vonják ki a veszélyes anyagot az épületekből.
Az egészségügyi és biztonsági szakértők azonban azt mondják, hogy biztonságosabb az azbesztet a helyén hagyni, és gondosan felügyelni, hogy ne porladjon a levegőbe.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
