Egy brit tanárnő azt állítja, hogy a tanintézetek építése során használt azbeszttől kapott rákot. A szakszervezet sürgeti a káros építőanyag mielőbbi eltávolítását az iskolai épületekből.
Eduline
Végső stádiumban van a rákbetegsége annak a brit tanárnőnek, aki szerint évtizedekig az azbeszt káros hatásainak kitéve tanított. Esete újra felhívja a figyelmet az egészségre ártalmas építőanyag veszélyeire.
Carole Hagedornnál mezoteliomát (a mellhártya és a hashártya daganata) találtak, melynek az azbeszten és a természetben előforduló erionit szálakon kívül nincs más hitelesen bizonyított oka. Ezért is vezetik vissza minden mezoteliomás beteg esetében a kiváltó okot munkahelyi ártalomra. A daganatos megbetegedés diagnosztikus nehézségei miatt ritkán ismerik fel idejekorán, általában már a végső fázisban derül ki.
A tanárnő esetében is több mint húsz évig fejlődött a daganat, mire tavaly júniusban észrevették. A beteg 30 évig tanított azbesztes iskolában Anglia-szerte. A jelenleg 58 éves pedagógus visszavonult, rákja gyakorlatilag gyógyíthatatlan. Emiatt az azbeszt eltávolítása mellett kampányol.
„Miért kéne azt feltételeznie egy tanárnak, hogy ipari betegség kockázatának van kitéve” – kérdezte. „A fájdalom rosszabb, mint a tüdőrák esetében. Nekem már végem, de ahhoz még nem késő, hogy felszámoljuk az összes azbesztet.”
Hagedorn azt állítja, hogy a brit kormány iskola-felújítási programja, a Building Schools for the Future (BSF), keretében végzett átépítések során bizony az azbesztet érintetlenül hagyták, ahol nem volt szükség teljes mennyezetcserére. Ezekben az iskolákban, noha a legfejlettebb technológiák is megtalálhatók, a mai napig porladnak a mennyezetből a rákkeltő azbeszt szálak.
„Rengeteg hallani az innovációról, ám a kormánynak védenie kell az ország polgárainak életét is. Az azbesztet el kell távolítani!” – nyomatékosította a tanárnő.
Az elmúlt 25 évben 178 tanár halt meg mezoteliomában. Több ezer iskolát 1930 és 1980 között építettek, mikor az azbeszt általánosan elfogadott építőanyag volt a mennyezetekhez, falbélésekhez és szigetelésekhez. A brit rákkutató központ szerint 1968 óta emelkedik a mezotelioma miatt elhunyt emberek száma, évente 2 ezer áldozatról tudnak, noha 1980 óta csökkent az azbeszt jelenléte.
A probléma súlyosságát erősíti, hogy egy walesi tanár azt állítja: látta a gyerekeket, amint egy azbesztdarabbal fociznak az iskolaudvaron. Hank Roberts volt londoni tanár szerint az iskolák nagy részét 20 évre tervezték. „Ennek ellenére harmadik, negyedik évtizede használjuk őket. Szivárognak belőlük a gyilkos szálak, mállanak szét, és a tanárok, valamint a diákok nap mint nap ott töltik idejük nagy részét.” A pedagógusok követelik, hogy 2012-ig vonják ki a veszélyes anyagot az épületekből.
Az egészségügyi és biztonsági szakértők azonban azt mondják, hogy biztonságosabb az azbesztet a helyén hagyni, és gondosan felügyelni, hogy ne porladjon a levegőbe.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
