Egy brit tanárnő azt állítja, hogy a tanintézetek építése során használt azbeszttől kapott rákot. A szakszervezet sürgeti a káros építőanyag mielőbbi eltávolítását az iskolai épületekből.
Eduline
Végső stádiumban van a rákbetegsége annak a brit tanárnőnek, aki szerint évtizedekig az azbeszt káros hatásainak kitéve tanított. Esete újra felhívja a figyelmet az egészségre ártalmas építőanyag veszélyeire.
Carole Hagedornnál mezoteliomát (a mellhártya és a hashártya daganata) találtak, melynek az azbeszten és a természetben előforduló erionit szálakon kívül nincs más hitelesen bizonyított oka. Ezért is vezetik vissza minden mezoteliomás beteg esetében a kiváltó okot munkahelyi ártalomra. A daganatos megbetegedés diagnosztikus nehézségei miatt ritkán ismerik fel idejekorán, általában már a végső fázisban derül ki.
A tanárnő esetében is több mint húsz évig fejlődött a daganat, mire tavaly júniusban észrevették. A beteg 30 évig tanított azbesztes iskolában Anglia-szerte. A jelenleg 58 éves pedagógus visszavonult, rákja gyakorlatilag gyógyíthatatlan. Emiatt az azbeszt eltávolítása mellett kampányol.
„Miért kéne azt feltételeznie egy tanárnak, hogy ipari betegség kockázatának van kitéve” – kérdezte. „A fájdalom rosszabb, mint a tüdőrák esetében. Nekem már végem, de ahhoz még nem késő, hogy felszámoljuk az összes azbesztet.”
Hagedorn azt állítja, hogy a brit kormány iskola-felújítási programja, a Building Schools for the Future (BSF), keretében végzett átépítések során bizony az azbesztet érintetlenül hagyták, ahol nem volt szükség teljes mennyezetcserére. Ezekben az iskolákban, noha a legfejlettebb technológiák is megtalálhatók, a mai napig porladnak a mennyezetből a rákkeltő azbeszt szálak.
„Rengeteg hallani az innovációról, ám a kormánynak védenie kell az ország polgárainak életét is. Az azbesztet el kell távolítani!” – nyomatékosította a tanárnő.
Az elmúlt 25 évben 178 tanár halt meg mezoteliomában. Több ezer iskolát 1930 és 1980 között építettek, mikor az azbeszt általánosan elfogadott építőanyag volt a mennyezetekhez, falbélésekhez és szigetelésekhez. A brit rákkutató központ szerint 1968 óta emelkedik a mezotelioma miatt elhunyt emberek száma, évente 2 ezer áldozatról tudnak, noha 1980 óta csökkent az azbeszt jelenléte.
A probléma súlyosságát erősíti, hogy egy walesi tanár azt állítja: látta a gyerekeket, amint egy azbesztdarabbal fociznak az iskolaudvaron. Hank Roberts volt londoni tanár szerint az iskolák nagy részét 20 évre tervezték. „Ennek ellenére harmadik, negyedik évtizede használjuk őket. Szivárognak belőlük a gyilkos szálak, mállanak szét, és a tanárok, valamint a diákok nap mint nap ott töltik idejük nagy részét.” A pedagógusok követelik, hogy 2012-ig vonják ki a veszélyes anyagot az épületekből.
Az egészségügyi és biztonsági szakértők azonban azt mondják, hogy biztonságosabb az azbesztet a helyén hagyni, és gondosan felügyelni, hogy ne porladjon a levegőbe.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.