Egy brit tanárnő azt állítja, hogy a tanintézetek építése során használt azbeszttől kapott rákot. A szakszervezet sürgeti a káros építőanyag mielőbbi eltávolítását az iskolai épületekből.
Végső stádiumban van a rákbetegsége annak a brit tanárnőnek, aki szerint évtizedekig az azbeszt káros hatásainak kitéve tanított. Esete újra felhívja a figyelmet az egészségre ártalmas építőanyag veszélyeire.
Carole Hagedornnál mezoteliomát (a mellhártya és a hashártya daganata) találtak, melynek az azbeszten és a természetben előforduló erionit szálakon kívül nincs más hitelesen bizonyított oka. Ezért is vezetik vissza minden mezoteliomás beteg esetében a kiváltó okot munkahelyi ártalomra. A daganatos megbetegedés diagnosztikus nehézségei miatt ritkán ismerik fel idejekorán, általában már a végső fázisban derül ki.
A tanárnő esetében is több mint húsz évig fejlődött a daganat, mire tavaly júniusban észrevették. A beteg 30 évig tanított azbesztes iskolában Anglia-szerte. A jelenleg 58 éves pedagógus visszavonult, rákja gyakorlatilag gyógyíthatatlan. Emiatt az azbeszt eltávolítása mellett kampányol.
„Miért kéne azt feltételeznie egy tanárnak, hogy ipari betegség kockázatának van kitéve” – kérdezte. „A fájdalom rosszabb, mint a tüdőrák esetében. Nekem már végem, de ahhoz még nem késő, hogy felszámoljuk az összes azbesztet.”
Hagedorn azt állítja, hogy a brit kormány iskola-felújítási programja, a Building Schools for the Future (BSF), keretében végzett átépítések során bizony az azbesztet érintetlenül hagyták, ahol nem volt szükség teljes mennyezetcserére. Ezekben az iskolákban, noha a legfejlettebb technológiák is megtalálhatók, a mai napig porladnak a mennyezetből a rákkeltő azbeszt szálak.
„Rengeteg hallani az innovációról, ám a kormánynak védenie kell az ország polgárainak életét is. Az azbesztet el kell távolítani!” – nyomatékosította a tanárnő.
Az elmúlt 25 évben 178 tanár halt meg mezoteliomában. Több ezer iskolát 1930 és 1980 között építettek, mikor az azbeszt általánosan elfogadott építőanyag volt a mennyezetekhez, falbélésekhez és szigetelésekhez. A brit rákkutató központ szerint 1968 óta emelkedik a mezotelioma miatt elhunyt emberek száma, évente 2 ezer áldozatról tudnak, noha 1980 óta csökkent az azbeszt jelenléte.
A probléma súlyosságát erősíti, hogy egy walesi tanár azt állítja: látta a gyerekeket, amint egy azbesztdarabbal fociznak az iskolaudvaron. Hank Roberts volt londoni tanár szerint az iskolák nagy részét 20 évre tervezték. „Ennek ellenére harmadik, negyedik évtizede használjuk őket. Szivárognak belőlük a gyilkos szálak, mállanak szét, és a tanárok, valamint a diákok nap mint nap ott töltik idejük nagy részét.” A pedagógusok követelik, hogy 2012-ig vonják ki a veszélyes anyagot az épületekből.
Az egészségügyi és biztonsági szakértők azonban azt mondják, hogy biztonságosabb az azbesztet a helyén hagyni, és gondosan felügyelni, hogy ne porladjon a levegőbe.Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
