KatonaSuli - választható érettségi tárgy a katonai alapismeretek

A katonai pálya presztízséről, a modernizált, önkéntes Magyar Honvédségről, annak feladatiról, kihívásairól és szerepéről a Magyar Köztársaságban, valamint a Katonai alapismeretek népszerűsítésére létrehozott KatonaSuli elnevezésű akkreditált program jelenéről és jövőjéről tartottak előadásokat a Honvédelmi Minisztérium meghívott előadói a Budai várban április 16-án, Budapesten.

  • Edupress
Edupress

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum adott otthont annak az egész napos rendezvénynek, mely előadásainak kiemelt célja a katonai alapismeretek, érettségi tárgyként is választható tantárgy körül történő fejlesztések, a tantárgy háttértámogatásaként létrehozott honlap bemutatása és a diákok előtt megnyíló lehetőségek hangsúlyozása volt.

A rendezvényt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozva mennyire fontos a diákok számára a honvédelmi nevelés, melyet alapjaiban, pozitív irányban változtatott meg, hogy 2004 óta a Magyar Honvédség nem sorozott katonákból, hanem hivatásos katonákból áll, ezzel megteremtve a professzionális Magyar Honvédséget. A katonai alapismeretek tantárgy helye a közoktatásban címmel tartott előadást Ötvös Zoltán az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztály érettségi referense, aki a KatonaSuli program előzményeként a NAT 2007-es változtatásairól beszélt, kiemelve a katonai alapismeret bevezetésének fontosságát, amely tárgy nem csak műveltséget ad, de pszichikai edzettségre, stressz tűrésre neveli a fiatalokat, valamint számtalan olyan ismeretet sajátíthatnak el általa a diákok, melyek képességeiket fejlesztik.

Múltról, jelenről és jövőről beszélt Magyar Ferenc mk. ezredes, ismertetve a katonai alapismeretek tantárgy múltját, a jelenben elkezdett és a jövőt meghatározó fejlesztéseket, melyek során növekvő tendenciát mutathat a katonai alapismereteket érettségi tárgyként választók száma. Azonban hozzátette: szükségszerű az elavult tankönyvek és módszerek fejlesztése, a megfelelő szakemberek kiválasztása és a pedagógusok megfelelő felkészítése. Csak ezt követően teremthető meg az egész életen át tartó tanulás célja, az alkalmazható tudás átadása, a katonai alapismeretek elsajátítását követő minőségi munkavégzés.

Csank Csaba a BLSZSZK Fáy András szakiskola igazgatója a tantárgy hasznosságát emelte ki előadásában, miszerint igenis fontos a fiatalság hazaszeretetre, egészségre, rendszeretetre, egészséges küzdőszellemre nevelése, úgy, hogy minden tanuló hasznos ismereteket szerezhet közben. Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott dr. Krizbai János ezredes, aki a fiatalok körében végzett kutatások és empirikus vizsgálatok eredményeként kijelentette, hogy szükség van a fiatalok megszólítására, az oktatás közeledésére, ugyanis a mai fiatalság egy része szociális feszültség következtében képtelen társas kapcsolatok kialakítására.

A jövőbeni tervekről beszélt dr. Felházi Sándor ezredes. Előadásában kiemelte, hogy már az alapképzés szintjén meg kell kezdeni a munkát, elkerülhetetlen a témák megújítása, aktualizálása, képzési célként pedig átfogó ismereteket kell nyújtani a Magyar Honvédség feladatáról, a szerződéses katonák életéről, de a fő cél az életre nevelés. Beszámolt arról is, hogy az új tankönyv április 30-ára lesz nyomdakész, jövő év januárra- februárra lesznek késznek a nyomdai munkák.

A nap folyamán előadást tartott még Kovács Imre ezredes, a hazafiság, hazaszeretetre történő nevelés fontossága címmel, de beszélt még a tanmenetről, a tantárgy oktatásának feladatairól, célkitűzéseiről, módszereiről és az oktatási segédeszközök használatáról Novák István.

Az előadásokat követően a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállítását tekinthették meg a vendégek, dr. Holló József az intézmény igazgatójának vezetésével.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu