KatonaSuli - választható érettségi tárgy a katonai alapismeretek

A katonai pálya presztízséről, a modernizált, önkéntes Magyar Honvédségről, annak feladatiról, kihívásairól és szerepéről a Magyar Köztársaságban, valamint a Katonai alapismeretek népszerűsítésére létrehozott KatonaSuli elnevezésű akkreditált program jelenéről és jövőjéről tartottak előadásokat a Honvédelmi Minisztérium meghívott előadói a Budai várban április 16-án, Budapesten.

  • Edupress
Edupress

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum adott otthont annak az egész napos rendezvénynek, mely előadásainak kiemelt célja a katonai alapismeretek, érettségi tárgyként is választható tantárgy körül történő fejlesztések, a tantárgy háttértámogatásaként létrehozott honlap bemutatása és a diákok előtt megnyíló lehetőségek hangsúlyozása volt.

A rendezvényt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozva mennyire fontos a diákok számára a honvédelmi nevelés, melyet alapjaiban, pozitív irányban változtatott meg, hogy 2004 óta a Magyar Honvédség nem sorozott katonákból, hanem hivatásos katonákból áll, ezzel megteremtve a professzionális Magyar Honvédséget. A katonai alapismeretek tantárgy helye a közoktatásban címmel tartott előadást Ötvös Zoltán az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztály érettségi referense, aki a KatonaSuli program előzményeként a NAT 2007-es változtatásairól beszélt, kiemelve a katonai alapismeret bevezetésének fontosságát, amely tárgy nem csak műveltséget ad, de pszichikai edzettségre, stressz tűrésre neveli a fiatalokat, valamint számtalan olyan ismeretet sajátíthatnak el általa a diákok, melyek képességeiket fejlesztik.

Múltról, jelenről és jövőről beszélt Magyar Ferenc mk. ezredes, ismertetve a katonai alapismeretek tantárgy múltját, a jelenben elkezdett és a jövőt meghatározó fejlesztéseket, melyek során növekvő tendenciát mutathat a katonai alapismereteket érettségi tárgyként választók száma. Azonban hozzátette: szükségszerű az elavult tankönyvek és módszerek fejlesztése, a megfelelő szakemberek kiválasztása és a pedagógusok megfelelő felkészítése. Csak ezt követően teremthető meg az egész életen át tartó tanulás célja, az alkalmazható tudás átadása, a katonai alapismeretek elsajátítását követő minőségi munkavégzés.

Csank Csaba a BLSZSZK Fáy András szakiskola igazgatója a tantárgy hasznosságát emelte ki előadásában, miszerint igenis fontos a fiatalság hazaszeretetre, egészségre, rendszeretetre, egészséges küzdőszellemre nevelése, úgy, hogy minden tanuló hasznos ismereteket szerezhet közben. Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott dr. Krizbai János ezredes, aki a fiatalok körében végzett kutatások és empirikus vizsgálatok eredményeként kijelentette, hogy szükség van a fiatalok megszólítására, az oktatás közeledésére, ugyanis a mai fiatalság egy része szociális feszültség következtében képtelen társas kapcsolatok kialakítására.

A jövőbeni tervekről beszélt dr. Felházi Sándor ezredes. Előadásában kiemelte, hogy már az alapképzés szintjén meg kell kezdeni a munkát, elkerülhetetlen a témák megújítása, aktualizálása, képzési célként pedig átfogó ismereteket kell nyújtani a Magyar Honvédség feladatáról, a szerződéses katonák életéről, de a fő cél az életre nevelés. Beszámolt arról is, hogy az új tankönyv április 30-ára lesz nyomdakész, jövő év januárra- februárra lesznek késznek a nyomdai munkák.

A nap folyamán előadást tartott még Kovács Imre ezredes, a hazafiság, hazaszeretetre történő nevelés fontossága címmel, de beszélt még a tanmenetről, a tantárgy oktatásának feladatairól, célkitűzéseiről, módszereiről és az oktatási segédeszközök használatáról Novák István.

Az előadásokat követően a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállítását tekinthették meg a vendégek, dr. Holló József az intézmény igazgatójának vezetésével.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.