Egy friss tanulmány szerint 2004-hez képest jelenleg sokkal felkészültebbek a főiskolákra érkező tanulók.
A sacramento-i California State University (CSU) ötéves kutatási program keretében azt vizsgálta, hogy a középfokú oktatásban részt vett fiatalok milyen felkészültségi szinttel érkeznek az egyetemre. A legfrissebb eredményeik szerint bizony a mostani gólyák sokkal inkább alkalmasak a felsőoktatási szintű képzésre, mint társaik 2004-ben voltak.
A kutatást vezető Michal Kurlaender és kollégái szerint az elmúlt öt évben 6 százalékkal csökkent az angol, és 4 százalékkal a matematika korrepetálásra járók száma, azaz a CSU 23 kampuszán 3, illetve 2 ezerrel kevesebb elsőévesnek volt szüksége különórákra, amely jelentős fogyásnak számít.
Történetesen, a CSU-ra jelentkező diákok 60 százalékánál van szükség angol és/vagy matematikai felzárkóztató órákra – annak ellenére, hogy a középiskolai négyes átlagnál rosszabb eredményű tanulókat fel sem vesznek az intézménybe.
A javulás annak tudható be, hogy 2004-ben, felismerve a problémát, központilag egy olyan programot indítottak el, mely révén azonosíthatók és korrigálhatók voltak a diákok hiányosságai a középoktatás utolsó éveiben.
Kurlaender szerint az Early Assessment Program rendkívül jelentős és újszerű beavatkozásával a diákok felkészülhetnek egy olyan tanulmányi szintre, amellyel nem kudarcok, hanem sikerek érik őket a főiskolai éveik alatt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
