Egy friss tanulmány szerint 2004-hez képest jelenleg sokkal felkészültebbek a főiskolákra érkező tanulók.
A sacramento-i California State University (CSU) ötéves kutatási program keretében azt vizsgálta, hogy a középfokú oktatásban részt vett fiatalok milyen felkészültségi szinttel érkeznek az egyetemre. A legfrissebb eredményeik szerint bizony a mostani gólyák sokkal inkább alkalmasak a felsőoktatási szintű képzésre, mint társaik 2004-ben voltak.
A kutatást vezető Michal Kurlaender és kollégái szerint az elmúlt öt évben 6 százalékkal csökkent az angol, és 4 százalékkal a matematika korrepetálásra járók száma, azaz a CSU 23 kampuszán 3, illetve 2 ezerrel kevesebb elsőévesnek volt szüksége különórákra, amely jelentős fogyásnak számít.
Történetesen, a CSU-ra jelentkező diákok 60 százalékánál van szükség angol és/vagy matematikai felzárkóztató órákra – annak ellenére, hogy a középiskolai négyes átlagnál rosszabb eredményű tanulókat fel sem vesznek az intézménybe.
A javulás annak tudható be, hogy 2004-ben, felismerve a problémát, központilag egy olyan programot indítottak el, mely révén azonosíthatók és korrigálhatók voltak a diákok hiányosságai a középoktatás utolsó éveiben.
Kurlaender szerint az Early Assessment Program rendkívül jelentős és újszerű beavatkozásával a diákok felkészülhetnek egy olyan tanulmányi szintre, amellyel nem kudarcok, hanem sikerek érik őket a főiskolai éveik alatt.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
